2019. július 15., hétfő

Bulgakov és Márai - Klasszikusokról röviden

Mivel egyikről sincs kedvem hosszasan értekezni, de azért néhány sorban szeretnék megemlékezni róluk, egy zanzaposzt erejéig összehoztam most Mihail Bulgakov: A Mester és Margaritáját és Márai Sándortól az Eszter hagyatékát. 

A Mester és Margarita egy számtalan listát megjárt, igazi veterán várólistás kötet volt nekem, aminek olvasására Apukám biztatott fel, hogy aztán időről időre inkább kicsit megint megpróbáljon lebeszélni róla. :D
De mások is érdeklődve figyelték, mi fog kisülni a dologból, milyen lesz a viszonyom a híres kötettel. Kicsit vegyes az eredmény, de összességében sajnos nem az én könyvem lett.

A harmadáig nagyon tetszett, kedveltem a groteszk humorát, a meglepő fejleményeket, a misztikus cselekményt, és úgy egyáltalán, a Sátánt, aki felborzolja a kedélyeket Moszkvában, és nem mindig hagyja helyükön a fejeket...
De sem a Jézus-Poncius Pilátus vonal, sem Margarita megjelenése és az ő szála nem tetszettek. Egyre laposabb és túlírtabb lett a könyv, és hiába vártam, nem következett több "Annuska már kiöntötte az olajat" szintű történés - még csak hasonló kaliberűek sem.
Természetesen értem, látom, elismerem a szimbolikáját, a jelentésrétegeket, a szatírát benne - ez még azonban nem jelenti azt, hogy elegendő élvezeti értéke is volt nekem.
A komolyabb témái közül a "tömegír" volt bődületesen jól eltalált, és félelmetes... Olyan borzongató fogalom és jelenség ez, mint Orwellnél a gondolatrendőrség, duplagondol, stb. (Ajánlom hozzá entropic posztját.)

Őszintén sajnálom, hogy végül nem tudtam belepistulni Bulgakov víziójába, de nagyon örülök, hogy végre nem magasodik már fölém ez a könyv, sem mint "elolvasandó", sem mint "elvárás".

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Márai Sándortól korábban csak a Füves könyvet olvastam, ami nem nyerte el a tetszésemet, de a Lapozz a 99-re podcast újra felkeltette az érdeklődésemet iránta, és hirtelen felindulásból beszereztem az Eszter hagyatékát.

Röviden szólva ez a történet egy csomó defektes ember sztorija, szép szavakkal elmesélve, remekül megírva, jó karakteralkotással.

Lajos és Eszter döntései, viselkedésük nehezen fogadhatóak el, nem tudom hova tenni, nem értem a motivációkat, a fatalizmust... Mégis nagyon vitt magával fejezetről fejezetre ez a furcsa kisregény. Voltak benne nagy ívek, de apró mozzanatok is ugyanúgy jelentőséget kaptak. Egyensúlyban volt minden, még ha nagyon meg is volt borulva maga az élet a szereplők számára.

Tanultam belőle egy számomra eddig ismeretlen kifejezést is, az irályt, és vicces módon nekem is ugye pont a történet irálya tetszett.

Kedvenc szereplőm Nunu volt. :)

"Nunu soha nem akart számomra "anya" lenni, s nem játszotta a családi nemtő szerepét sem. Az évekkel mind szűkszavúbb lett, józan, olyan kegyetlenül és szárazon józan, mintha az élet kalandjából már mindent megízlelt volna, s oly tárgyszerűen közömbös, mint egy bútordarab. Laci mondta egyszer, hogy Nunu már kissé politúros, mint egy régi diófa szekrény." 

Ha egy kicsit komolyabb, komorabb szellemi táplálékra vágyom, szerintem újra fogom még olvasni.


6 megjegyzés:

  1. Hát sajnálom, hogy végül nem jött be, de legalább kipipálhatod. :D Ha egyszer még rászánnád maga Bulgakovra, próbálkozz meg a Kutyaszívvel, az is elég különleges történet. Ha már oroszok, egyik nap eszembe jutott valamiért Ilf-Petrov: A tizenkét szék, azt újra szeretném olvasni. Anno nem szerettem a végét, kíváncsi vagyok, most jobban bejönne-e.

    Máraitól csak egy könyvet olvastam (Vendégjáték Bolzanóban), de azt olyan szinten untam, ahogy azóta sem tudtam rávenni magam másik könyveire. Örülök, hogy ez tetszett neked. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te végülis inkább erre tippeltél, hogy nem lesz az én könyvem. :)
      Oké, megjegyzem ezeket!

      Márainak ez a könyve nem unalmas, de baljós, meg búvalbélelt azért - mindenesetre nagyon jól írta meg szerintem. :)

      Törlés
    2. Igen, mert erősen misztikus, és azt nem mindig szereted. De azért reménykedtem, hogy hátha. :) Sebaj. :)

      Na, az ilyet viszont kerülöm, ha egy mód van rá. :/

      Törlés
  2. Háhh, de legalább letudtad - amúgy lehet, hogy ha ma olvasnám, nekem sem tetszene az MM annyira.
    Az Eszter hagyatékát olvastam korábban, örülök hogy tetszett - most kedvem lett újrázni vele. Ohh Máraitól lehet szép szavakat, kifejezéseket tanulni :)

    VálaszTörlés
  3. Eszembe jutott még valami, az A Young Doctor's Notebook c. sorozat, ami szintén Bulgakov könyvből íródott, Daniel Radcliffe és Jon Hamm voltak a főszereplők. Nagyon-nagyon-nagyon bizarr sorozat volt, de én szerettem, kár, hogy csak 2 évad lett belőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Wow, Daniel Radcliffe! :) Köszi, utánanézek!

      Törlés