2015. március 25., szerda

Félbehagyott utazások

A Témázás következő választottja a FÉLBEHAGYVA - Út a könyv közepéig és nem tovább nevezetű téma lett, aminek bevallom, örültem, mert bár nem vagyok notórius félbehagyó, azért mindig akad pár könyv minden évben, amit félredobok, és felé sem nézek utána. Nem mellesleg pedig érdekelnek mások szokásai is ez ügyben, vagy az elv azoknál, akik tényleg soha semmit nem hagynak félbe. Meg konkrétan a könyvek is, amiknek csak a 10-20-40-300. oldaláig bírjuk, és nem tovább... 

Ahogy számba vettem, volt egy pár félbehagyásom az elmúlt években, de ezeknek egy része nem igazi félbehagyás... Sajnos nálam sokszor előfordul, hogy több könyvet kezdek meg egyszerre, és némelyik óhatatlanul elsikkad, még ha haladtam is vele az ikszedik oldalig, emiatt, vagy amiatt félreteszem, és hopp, máris eltelik néhány hónap, amíg a könyv parlagon hever, és már nincs igazán kedvem hozzá, kiestem a hangulatából. Ilyenkor inkább hagyom, és kicsivel később kezdem újra. Tavaly így alakult Jeff Vandermeer Fantomfényével, de korábban, amikor vizsgaidőszakaim voltak, sok könyv esett áldozatául annak, hogy félre kellett tennem egy időre: Joanne Harris: Coastliners, Ian Mcewan: Atonement, Jodi Picoult: Perfect Match, Meg Cabot: Ransom My Heart. Őket biztosan el fogom olvasni, csak időlegesen hagytam félbe.
Vannak viszont amik... 

... untattak, nem tudtam rájuk hangolódni:

- Gavril Trojepolszkij: Feketefülű Fehér Bim, 
- Mary Hooper: Édességek kicsiny boltja
- Fekete István: A koppányi aga testamentuma
- Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
- Jessica Duchen: Hungarian Dances
- P.G. Wodehouse: The Adventures of Sally
- Örkény István: Macskajáték
- Graham Greene: Utazások nagynénémmel

... idegesítettek, fújok rájuk:

- Henrik Lange: 90 klasszikus könyv türelmetlen olvasóknak - hát ez totálisan felidegelt annak idején, még jó, hogy csak könyvesboltban kezdtem olvasni, nem tetszik, hogy klasszikusokat elspoilerez néhány satnya képregénykockában... (még a Tíz kicsi négert is...)
- Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő - hányingerem volt tőle, pedig alig olvastam bele. 
- Erich Segal: Orvosok - talán ebből született a legelső paprikás posztom, még a freeblogon. Rémesen hiteltelen volt, életszerűtlen párbeszédekkel, gyermeteg és naiv szereplők hadával, brrrrr.
- Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója - könyvtárból kölcsönöztem gimis koromban, és nem bírtam én ezt a sok költekezést és márkát olvasni... 
- Stephenie Meyer: A burok - a hideg is ráz tőle. Miss Meyerrel azért próbálkoztam, mert azt mondták ez a könyve nem olyan mint a Twilight... Ehhem. Nem lettünk spanok, nekem ez túl sok nyál volt, ahelyett, hogy egy belevaló sci-fit kreált volna belőle. 
- Adrian Plass: Egy kegyes kétbalkezes naplója - az az információ, hogy ez a könyv ennyire vallásközpontú, mint amennyire, nem jutott el hozzám. Félig olvasva (vagy addig sem), került vissza a könyvtárba. Az Adrianek közül maradtam Mole-nál. :) 
- Roald Dahl: The BFG, aki nekem big, fucking giant marad akkor is, ha friendly... :D Szörnyen idegesített a stílusa és a dilinyós szavai. 
- Wass Albert: Erdők könyve - hangos változatának az elején nem jutottam túl, annyira sikítófrászt kapok attól a "manóóóóóók, gyertek előőőő" résztől. 
- Lőrincz L. László: The Shame of the Great Dome - nyelvgyakorlásra teljesen alkalmatlan valami, undormány rajzokkal.
- Per Olov Enquist: The Visit of the Royal Physician - soká elhúztam az olvasását, furcsa volt és nyomasztó, így inkább felszabadítottam magam alóla - tényleg így éreztem. 


...és amikről már fogalmam sincs, miért maradtak félbe:

- Petrovácz István: Nevelem a családom - azt hiszem túl kicsiként vettem kézbe.
- Frances Hodgson Burnett: The Secret Garden - nem emlékszem, mi nem tetszett benne.

És aztán van, amit azért szégyellek is:

Drága Szabó Magdámtól félbehagytam már két könyvet is. Az egyik Az őz, aminek vagy négyszer álltam neki eddig,és egyszerűen nem tudom felfogni, hogy ki kicsoda és mi történik. Emil, Gizi néni, Józsi, lógnak a levegőben és sehol nem találok fogást a történeten (még annyira se, mint a többi, sokszereplős, az elején érthetetlen magdán). Talán egyszer nekilendülök megint, ha elhalványodik, hogy mennyire frusztrált. 
A másik a Régimódi történet, ami szintén teli volt nevekkel, de még helytörténettel is, és aztán jöttek még versek is, szóval teljesen elveszített magának... 

A végére pedig még, egy nagyon emlékezetes félbehagyás, Nathaniel Hawthorne: The Scarlet Letter, ami egy kínzás volt számomra és végre egyszer okosan letettem. A poszt egy jó darabig az összes azévi könyves posztot verte nézettségben egyébként, ami meglepő. Máskor is ilyen tömör-velős-negatívokat írok majd... :D 

Azért írtam az előbb, hogy "végre egyszer okosan letettem", mert sajnos nem nagyon tanulok a hibáimból, és csomószor végiggyűrök egy könyvet, pedig elkezdem érezni már az elején is, hogy valami nem stimmel, nem fog tetszeni, nem fogom szeretni, nem értek egyet vele valamiben, olyan szinten, hogy az el fogja rontani az olvasás élményét... Sajnos ha hangoskönyvben hallgatok valamit, akkor főleg hajlamosabb vagyok nem félrerakni, mivel az passzívan is olvasóóódik ugye a fejembe-fülembe.  
Egy csomó olyan könyvet befejeztem már, amiknél éreztem, hogy nem leszünk nagy barátok, és az esetek többségében nem hozott semmi változást a vég, vagy a "fordulat" ilyenkor... De ezekből születtek a paprikás posztok. ;) Mindenesetre azért nem kifejezetten szeretem magam kínozni "rossz" könyvekkel - olyanokkal amiket nem élvezek -, szóval egyre inkább úgy vagyok vele, ha nem tetszik, menni fog a levesbe. 

Nem tudok elvből nem félbehagyó lenni, ugyanakkor mégse sokszor fordul elő, hogy félbehagyjak valamit. Tulajdonképpen ebben a posztban majdnem az összes könyv előkerült, amit valaha is félbehagytam, talán csak a Monte Cristót hagytam ki, de őt is valamikor magamévá szeretném még tenni, és ilyenkor nem jelent semmit, hogy egyszer már próbálkoztam, de félretettem, nem is félbehagytam. ;) Ha így nézem, a szám összesen nincs meg 30. :)


A témához bátran lehet csatlakozni poszttal, jelezzétek kérlek nekem, vagy valamelyik másik témázónak ha írtatok és belinkelünk titeket is! :) 

A többiek is Témáztak a félbehagyott könyvekről:

Miamona, Nima, Zenka, Ilweran, Bea, Szee, Andi, tigi, FFG.

Utóvéd (később csatlakozók): 

/A képek illusztrációk, forrás: www.weheartit.com, google.com/

29 megjegyzés:

  1. -Szerintem te is kitartóbb vagy nálam, ha félbehagyásról van szó, de legalább ennek köszönhetően vannak paprikás posztjaid, amiket "öröm" olvasni!:D
    -Ó, a Feketefülű Fehér Bimet csak filmen láttam, és úgy tetszett...
    -Édességek kicsiny boltja is? Szipp-szipp, azt se olvastam, csak akartam, de akkor nem siettetem :)
    -Ez a klasszikus elspoilerezése milyen hülyeség már :O
    -A zongoratanárnővel filmen próbálkoztam, de never ever, az első 20-30 percig bírtam talán...
    -Egy boltóros naplójaAaAaA? Mi a szösz?! Ezzel most megleptél. :)
    -Meyerrel sem tudtam, hogy próbálkoztál!! Öri-hari :D
    -Juj, szerintem az Erdők könyvével próbálkozzál meg simán. Én nagyon szerettem. :)
    -Jó, hogy neked is van pár, amiről fogalmad sincs miért, hogyan maradt félbe... :D
    -A Szabó Magdásat meg olyan kedvesen írtad, hogy nem lehet haragudni rád... :D
    -Skarlát betű. Klasszikus félbehagyásod! Én nem is értem :D
    -És végezetül: szeretem a pelyhes kis csipogókat, de ezt lapátolnám :D Egyébként jót témáztál tématestvér! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, kicsit talán kitartóbb vagyok, és ebből khm, hát születnek vicces eredmények néha. :D de nem bánom, ha csak egy embert megmosolyogtat a kontrollálatlan hadoválásom egy paprikás posztban, akkor megérte. :)

      Bimre nem nagyon emlékszem, csak azt tudom mondani, hogy én minden voltam, csak nem kutyabuzi, konkrétan vagy féltem a kutyáktól, vagy utáltam őket, és így igazából eleve mínuszból indult egy kutyás könyv. Ma már nem utálom a kutyákat, de én a macskás nő vagyok, papagájjal a vállán, nem a Lassie hazatér.

      A boltkóros nem kell... hiába Kinsella, nem bírom én azt olvasni. :S
      Meyer és néhány egyéb más ugye még a freeblogon volt, de azok még paprikának kezdetlegesek, vagy nem olyan jók, nem hoztam át őket, persze ha kíváncsi vagy, majd valamikor áttelepítem megmutatni. Meyer... never again. Soha ne próbáld meg te se. Akárki akármit mond, hogy A burok az már, meg az jó... bwaahh. hazugság! :D

      Oké, valamikor megpróbálok az Erdőket újra, de csak a te kedvedért. :D Érezd a nyomást!!! :D
      Tématestvér, jó kis lista lett :D

      Törlés
    2. Furcsa, én az ilyen könyvekről nem is tudok mindig posztolni, mert annyi rosszat nem tudok leírni, úgy, hogy még jól is érezzem magam közben.

      Törlés
    3. Érzem a nyomást! :P Én se vagyok kutyabuzi, de én így vagyok kb. az összes állatossal. Azt gondolom, minek olvassak én ilyet, aztán ha a véletlen kezembe sodor egyet, akkor tetszik, és azt mondom, hogy hú, kéne még, de a következő véletlen sodrásig ennyibe is marad :D Pont, mint a vígabb jellegű könyvek. :)
      Meyert akkor sem venném kézbe, ha nem tudom... ehhez még frappáns hasonlatot se akar gyártani az agyam. :D
      Ja elfeledtem mondani, hogy a macis kéééép ♥ és a macskás is jó! :D Pedig én nem vagyok macskás, csak a lábam, mert annyit kommentkélek már mindenhová :D

      Törlés
    4. Bubu, ez nálam biztos valami feszültséglevezetés, de félre ne érts, azt sose várom, hogy valami ne tetsszen és ócsárolhassam végre, ez távol áll tőlem. Csak próbálom erőteljesen, de azért némileg humorosan (?) pellengérre állítani az adott könyvet, ami valamivel felbosszantott. :)

      Miamona, pedig általában jók az állatos sztorik, többnyire viccesek és/vagy meghatók. A macis kép nekem is favorit, azért került előre. A macskásat meg meg kellett néznem, hogy mi volt, vissza kellett görgetni :D

      Törlés
    5. Nem értettem félre :) Csak sokszor ilyenkor nem vagyok annyira humoromnál, hogy vicces poszt szülessen, szapulni meg nem akarok. Inkább még az ilyenekben is próbálom a jót keresni. Persze ez nem mindig sikerül :)

      Törlés
    6. Én is dühöngök, aztán néha mégis poénos lesz :D :D

      Törlés
  2. A félbehagyásaimról többször írtam már posztot, épp arról, ami aktuális. Mindig vannak ilyen időszakok, amikor béna könyveket fogok ki. Ha a stílus gáz, azt az elején levágom, és akkor a 20. oldal után becsukom a könyvet. Viszont sokszor sajna nem derül ki ennyire hamar, hogy itt valami nem katacita-kompatibilis, és szenvedek, aztán nagy duzzogva a könyv közepénél félbehagyok és átkozom magam, hogy miért nem tettem meg ezt hamarabb :) (Felhóatlasz gyönöyrű példa, ááá de utálom azt a könyvet!!!:D)
    Én már nem erőltetek semmit, rengeteg könyv várja, hogy elolvassam, utálok szenvedni egy könyvvel, főleg, ha unalmas. A felpaprikázós könyvek megint más tészta, de ott is vannak különböző kategóriák szerintem, mindenesetre pl. ott van nekem az Újjászületés, ami olyasmi lehet nekem, mint neked a Tündöklő lányok, de azt végigolvastam, mert végül is valamit mégiscsak kiváltott belőlem, még ha csupa negatív érzést, akkor is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja és amúgy jó poszt lett, ez lemaradt :)

      Törlés
    2. Köszi! Hát igen, én is írok néha egy-egy szöszt róluk, bár inkább csak egy félmondatot a molyos polcomhoz, van, hogy nincs sok mondanivalóm az adott könyvről, mint pl. fenn a felsorolásban azok, amiket untam, hát untam, kész. :D

      A Felhőatlaszra mindig olyan ferde szemmel néztem, végül az igen/nem csatában a nem győzőtt. nem láttam, nem olvastam, annyira nem vagyok rá kíváncsi, ha téged kérdezlek, azt hiszem jól döntöttem. :)

      Azért ha kivált valamit, az jó, a negatív élményekből is sokat lehet építkezni, én most kicsit így voltam a Kisdarázzsal, úgy éreztem nem tetszik, dühít pfejj, aztán a végére rájöttem, hogy csak frusztrált, mert van véleményem, mert van értékrendem ezzel kapcsolatban, stb. Olyankor azért van feloldás, magadban, és az jó.

      Törlés
    3. A nagy többségnek azért tetszett a Felhőatlasz, én aztán adtam egy esélyt a filmnek is, de ugyanolyan közhelyesnek találtam azt is, nem bírom ezt a fajta minden mindennel összefügg és ez mennyire csodálatos-témát, főleg ilyen szájbarágósan :)

      Igen, egy nagyon durcizós negatív könyvélmény még mindig jobb, mint az, amit teljesen elfelejtünk - szerintem. És igazad van, sokszor a saját ellenvéleményt meg belső konfliktusokat hozza ki belőlünk, az meg tök nem baj. Az a baj, ha egy könyv nem jól van megírva :)

      Törlés
    4. Hogy az a gonosz véletlen! A második poszt, amiben felmerül a Felhőatlasz, pedig pont tegnap (eskü!) jött elő valahonnan, és mondom, jaj, hát én még ezt is akarom! :D

      Törlés
    5. Katacita, nem tudom, annyira már nem érdekel, de lehet, hogy majd a filmet megnézem egyszer. Tom Hanks miatt esetleg. :)
      Szerintem is az a rosszabb, ami felejthető, nem hagy nyomot, vagy rosszul van megírva. Persze tök jók néha a könnyedebb, felejtősebb regények, kikapcsolódásnak, de legmaradandóbbak, amik megmozgatnak - így vagy úgy.

      Törlés
  3. még a szépirodalmas korszakomban magamévá tettem a Régimódi történetet, és tetszett is, de most nem lenne türelmem bogozgatnia családi kapcsolatokat.
    és tényleg jó, hogy nem teszed félre, ami nem tetszik, mert így legalább szórakozhatunk a posztjaidon. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem most sincs, majd egyszer talán... Szabó Magdát nehezen adok fel örökre, de pfúúúú nem könnyű, és most rezonál bennem amit tigi írt, hogy minek olvasni, ha nem élvezem...?

      Haha, köszi, igen, én szenvedek egy sort, és aztán ti röhögtök a paprikán. De mint feljebb írtam, ha ti szórakoztok rajta, akkor nekem érdemes volt mégis. :)

      Törlés
  4. Az a jó ebben a listában, hogy egyikkel sem próbálkoztam :), bár a Régimódi történetet megvettem, mert úgy gondoltam, jó lesz azzal kezdeni Szabó Magda regényeit... Akkor mégsem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :))) Hm, jó kérdés... Én inkább az ifjúságikat javaslom SzMtől először (Álarcosbál, Mondják meg Zsófikának), vagy ha azok már megvoltak, akkor inkább Az ajtó, a Mózes egy, huszonkettőt, vagy az Ókutat javaslom (utóbbi az önéletrajzi, de nem nehézkes, mint a Régimódi történet). Amivel semmiképp ne kezdj szerintem: Az őz, Katalin utca, Freskó.

      Törlés
  5. Én ott leragadtam a mondanivalómmal, hogy ennyire emlékszel, írod a félbemaradt olvasmányokat? tuti nem tudnék felsorolni címeket, max.1-2-t...talán, ha szembejönnének velem.. :)
    de az is tuti, hogy nekem több ez a szám. Ügyes vagy!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akinek nincsen esze, ugye legyen notesze :D még a molyon kezdtem polcot csinálni belőle, nem töröltem, így megvannak, és az azóta félbehagyottakat is rádobtam, legalább megvan a körülbelüli lista, mert azért a gyerekkoriakból csak emlékezetem alapján állítottam fel a képet.
      Enélkül a mankó nélkül én is eléggé bajban lettem volna.

      Törlés
  6. Én krónikus szinte mindent félbehagyó vagyok. Pár hete megelégeltem a dolgot és elhatároztam, hogy ha már pár száz oldalt elolvastam valamiből, azt be is fejezem. Három szerencsétlen könyvválasztás után (az egyik majdnem 800 oldalas volt) már azt hittem megutáltam az olvasást és más hobbi után kell néznem.
    Azt hiszem inkább maradok a szinte mindent félbehagyásnál mert akkor legalább jól szórakozom. Gr szerint eddig idén 15 könyvet (és 10280 oldalt) fejeztem be, szóval azért annyira talán nem tragikus a helyzet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, nem gondoltam volna. :) De ha nem gyötröd magad miatta, akkor nincs baj. Na meg főleg, ha még így is ennyire sokat olvastál. :))

      Törlés
    2. Igyekszem a Gr-en csak azokat a könyveket bejelölni amikben biztos vagyok, hogy be is fogom fejezni. :)

      Törlés
    3. Hú, én azt nem bírnám ki. :) Már akkor jelölök, amikor leveszem a polcról olvasásra az adott könyvet. Imádok jelölgetni. :)

      Törlés
  7. Ahogy beszéltük is, csatlakoztam végül hozzátok! :) http://konyvgalaxis.blogspot.hu/2015/03/a-felbehagyas-muveszete.html

    VálaszTörlés
  8. Nagyon megtetszett ez a téma, úgyhogy utólagosan én is csatlakoztam a témázáshoz :)
    http://konyvekkelsuttogo.blogspot.hu/2015/04/felbehagyott-konyvek.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dejó! Köszi, máris linkelünk! :)

      Törlés
    2. Én köszönöm a linkelést :) Lehet, hogy majd valamikor a mesés témából is írok - annak neki is kezdtem anno, de piszkozatban maradt, mert lusta voltam :D

      Törlés
    3. Az is egy jó téma, én talán az összes közül azt imádtam legjobban megírni. :) Előtört a sok-sok mesés emlékem :)

      Törlés