2014. április 10., csütörtök

The Fault in Our Stars

Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy, vagy több hét is elteljen egy olvasás befejezése és a blogbejegyzés megírása közt, de most sajnos mégis úgy hozta az élet, hogy mással kellett foglalkoznom, és nehezen sikerült eljutni idáig. A kérdéses könyv, ami ilyen mostohán háttérbe szorult John Green The Fault in Our Stars című regénye, ami magyarul Csillagainkban a hiba címen jelent meg. 

Hogy mit tudtam erről a könyvről? Nem sokat, mindössze annyit, hogy szomorú téma, és hogy nagyon sokan szeretik, dicsérik, igazán negatív kritikát nem nagyon találtam még róla. Úgy éreztem, hogy mindenképp meg kell vele ismerkednem, és nem döntöttem rosszul. 
Nem, nem egy világmegváltó könyvről van szó, de nagyon érdemes elolvasni, megható és bármennyire is megüli az ember gyomrát szomorú mivolta miatt, egy különleges, és úgy érzem maradandó élmény. 

Hazel Grace Lancaster (imádom a nevét) és Augustus Waters (na, neki meg még inkább) szerelmi története nem mindennapi körülmények közt indul... Egy rákbeteg gyerekek segítő csoportjában találkoznak, mindketten érintettek ugyanis a betegségben. Hazel tüdeje alig működik, tumorait egy új gyógyszerrel sikeresen visszaszorították, de sosem lesz egészséges, tulajdonképpen mindig haldoklik. Augustusnak levágták a fél lábát, osteosarcoma miatt. Túlélők és küzdők. A lényeg mégsem a betegségükön van, hanem a kapcsolatukon, és a személyiségükön. Őszintén remélem, hogy léteznek Gushoz hasonló fiúk a való életben is, csak egészséges kiadásban. Augustus Waters egy modernkori Mr. Darcy. Csak még hibátlanabb... gáláns, intelligens, jószívű, önfeláldozó. Akit nem bolondít kicsit is belé, az fából van. Metaforák, kedvesen komoly beszélgetések, az életszituációból adódóan koruknál érettebb kapcsolat, egy közös könyvélmény... minden olyan jól klappolt. A könyv, az An Imperial Affliction (kitalált regény), amit a sztori középpontjába állítottak, különösen megmelengette a szívemet - mármint a tény, hogy közelebb kerülnek egymáshoz egy közös kedvenc olvasmány révén, majd a szerzővel való kapcsolatfelvétel... és az egész ahogy olyan életszerű, mert nem klappolhat minden tökéletesen, és olyan szürreális is Amsterdammal, Van Houghtonnal... 




“As he read, I fell in love the way you fall asleep: slowly, and then all at once.” 


Megsirattam a végét. De megsirattam a közepét is, kétszer. 
John Green nagyon szépen ír, és szerettem a meséjét. Kegyetlen mese, depresszív, és fájdalmas, de nem csak ezt láttam benne, mert valahol, amikor az életvonalak metszik egymást volt abban a pontnak tűnő részben egy kis örökkévalóság. Egy small infinity. Nem könnyű, sőt kilátástalan élethelyzetekben is lehet találni valami boldogságot. Ha csak kis időre is. Meg kell mondjam hogy szorongatja a torkomat az is, ahogy most írok róla. Rezonál bennem sok-sok szava, mondata a könyvnek.
Nem szeretem igazán a romantikus regényeket, és a szerelmet mint központi témát, de végre megint sikerült találnom egy olyan könyvet a műfajban, ami megfogott, karaktereivel, érzelmeivel, metaforáival.


Értékelés: 10/9 Megható, rendhagyóan érett tiniszerelem. A small infinity. Zsebkendőt készítsetek hozzá. A végére sokat. 
Köszönöm, köszönöm, köszönöm ezt az élményt, Mr. Green! 

Itt írtam róla angolul is. (és milyen érdekes, hogy mennyire máshogy jött ki más nyelven az élmény :)) Annyira angolul tolul minden kis apró részlete a fejembe, hogy szinte nehéz is magyarul írnom róla. 

I want to go to Amsterdam. :) De előbb a filmet megnézni a moziban. :) Íme az előzetese: 


“Some infinities are bigger than other infinities.” 

Okay? Okay. 



8 megjegyzés:

  1. Kivételesen én is angolul olvastam ezt a könyvet és hasonlókat tudok mondani róla. Viszont most kedvem támadt magyarul is elolvasni a film előtt.
    A film: jaj nekem annyira nem volt szimpatikus ez a csaj, látom tumblren a Divergentes képeit, a falra másznék tőle, de TFiOS gifeknél-képeknél viszont egyre szimpibb, várom a filmet! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, olvastam is a bejegyzésed :) :)
      Érdekes, nekem sem annyira szimpatikus, sőt, a trailer se nagyon tetszett, de mióta befejeztem a könyvet, teljesen megbarátkoztam az előzetessel is, és a castinggal is. Egy valami zavar igazán: nagyon atletikus ez a csaj egy beteg csajnak. És még a széles vállát hangsúlyozó felsőkbe is bújtatták néhol... ez zavaró, dehát ez is csak apróság, szerintem jó lesz/lett a film.

      Törlés
  2. Okay! Persze, megint olvastass csak velem ilyet te kegyetlen angyal... :P Én is angolul fogom, azt már eldöntöttem, mert magyarul belelestem, és úgy olyan kis nyegle... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az Okayt még nem érted szerintem :) Az Okay-en képes vagyok sírni is, ezután a könyv után. :)
      Olvasd el, szerintem téged is meg fog érinteni. :) csakis angolul, csakis angolul!

      Törlés
  3. A film előtt én is biztos elolvasnom, már régóta a polcomon áll, de eddig nem mertem belekezdeni, mert félek, hogy az egészet végigbőgöm. Igazából csak ez tart vissza, de nem fog sokáig, mert nagyon érdekel, mindenki annyira jókat írt róla :) A filmet is várom egyébként, nekem amúgy a csajszi a Divergentben is tetszett, de rövid hajjal sokkal aranyosabb feje van!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Divergent nekem kimaradt, mind a könyv, mind a film, így nekem teljesen új a csajszi :)
      Biztos hogy fogsz sírni, de nem sírod végig, nyugi :) Várom majd a véleményed!

      Törlés
  4. mindig jól körbenézem ezt a könyvet, de fogalmam sincs.
    szerinted mennyire jönne be nekem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amikor elkap kicsit a romantikus hangulat, akkor lehet, hogy neked is bejönne, de azért alapvetően nem a te stílusod, és lehet, hogy kevésnek éreznéd. Inkább kisnimának ajánlom talán. :))

      Törlés