"A Richard-Lenoir úton a már napközben is érezhető nedvesség szemcsés köddé sűrűsödött, bizonytalan fénykör lebegett a lámpák körül."
"(...) - Olvas újságot?- Néha este, ha a bűnözők hagynak rá időt."
"Csak úgy álltában felhajtott egy pohárka kökénypálinkát, elvett egy frissen töltött pipát a kandallóról, és már indult is."
Ami furcsa volt, hogy ennek a kötetnek a fordítója - Vargyas Zoltán - kicsit szabadosabb nyelvezetet használ. Nem mindig passzolt Maigret-hez,, és a hangulathoz a szóhasználat. Pl. ezek nagyon kiríttak a szövegből: "nyugis", "nem szeretem dolog", "figyelj!", "cikiznek", "spiné", "csaj", "édibogár", "szarházi", "tetűláda". Meg mikor mond olyat Maigret, hogy "no, mindent kipakoltam"? Szerencsére nem annyira akasztottak meg azért ezek a nyelvi apróságok, de nem ő lesz a kedvenc Maigret-fordítóm, az biztos. Sajnálattal láttam, hogy sok, még általam olvasatlan Parkos Maigret-t is ő fordított.
Azért szerencsére a megkapó, és atmoszferikus leírásokban nem tett kárt:
"Savanykás és hűvös volt a nap, mint a falusi fehérbor."
Emlékezetes lesz a Maigret és a miniszterből, a sok taxizgatás. Maigret rengeteget ment fel-alá taxival, és ki is fejtették közben, hogy ő maga nem vezet, mert annyira elmerül mindig a gondolataiban.
Nagy kedvenc részem volt még, amikor Maigret nem volt hajlandó kezet fogni az egyik politikai nagykutyával, ignorálta a neki nyújtott kezet, akárcsak a közmunkaügyi miniszter korábban. :)
"Maigret odament a pulthoz, ott itta meg a maradék Pernod-ját, és mivel úgy találta, hogy túl hígra sikeredett, megivott még egyet, miközben a pipáját tömte."
Szerettem olvasni, szerettem a kacskaringós, mégis nagyon is egyértelmű útját a történetnek, a sok italozást, pipázást, taxiban, és taxin kívüli elmélkedéseket.
Nem mellesleg pedig idén ezzel a könyvvel pipálhattam ki teljesítettnek a várólista csökkentést! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése