A negyedik kötettől eltérően ezúttal valóban jól éreztem, hogy nagyjából emlékszem a történet alakulására, és ez talán részben annak köszönhető, hogy a filmet is jóval többször láttam; de valami azt súgja, inkább Umbridge nyomta rá a bélyegét a dologra - hát lehet ezt a varangyot, és felháborító intézkedéseit elfelejteni?!
A Harry Potter és a Főnix Rendje volt az első olyan kötete a sorozatnak annak idején, amit azon nyomban angolul vettem kézbe, és bár akkor leginkább az izgalmak, meg persze a megértés, a nyelvi nehézségek megugrása volt az, ami lekötött, ezúttal kicsit más került a fókuszpontba. Az újraolvasás néha egész más húrokat pendít meg, anélkül, hogy a regény bármit is változott volna: egyszerűen mást ragad ki belőle az ember, új irányból szemléli. Ezúttal a tinihormonok és Harry sokat emlegetett frusztráltsága helyett Umbridge-ra és roxforti rezsimjére koncentrált a figyelmem. Kőkemény politika.
Kedvelem ezt a kötetet, mert remek helyzetet teremt egy ellenálláshoz, megmutatja a barátság és az összetartás erejét, és érzelmileg is egy igazi hullámvasút. Arról nem is szólva, hogy ad egy karaktert, akit igazán lehet gyűlölni, és aki velejéig gonosz; bizonyos szempontból még Voldemortnál is sokkal rosszabb. A mellékszálak azonban kicsit túlírttá teszik ezt a részt, ez tagadhatatlan. Hagrid története, Grawp, a házimanók és a sapkakötések, a kviddicsmeccsek kihagyhatóak, vagy rövidebbek lehettek volna. Az előző kötetekhez képest érezhetőbb, hogy mindent jobban kifejt Rowling, semmi sem zajlik le olyan villámgyorsan, mint pl. a Mógussal, vagy a baziliszkusszal való összetűzés.
“Harry, don't go picking a row with Malfoy, don't forget, he's a prefect now, he could make life difficult for you..."
"Wow, I wonder what it'd be like to have a difficult life?" said Harry sarcastically.”
SPOILEREK!
Részletek, amiket imádtam most, és nem emlékeztem, vagy nem így emlékeztem rájuk, a teljesség igénye nélkül (note-to-self: a következő újraolvasás előtt ezt a listát ne olvasd el előre! :)):
- Harry kimentése a Privet Drive-ról nekem teljesen összemosódott a következő ilyen akcióval, amikor hét Harry volt, és egyesek meg is halnak az akcióban. :O Meg is lepődtem, hogy minden milyen simán megy. :D
- Ginny mennyivel nyitottabb, beszédesebb!
- Ginny mennyivel nyitottabb, beszédesebb!
- Ron prefektus lett! Jóóó ég, teljesen elfelejtettem, mennyire örültem neki most újra! :D
- Arra is rosszul emlékeztem, hogy nem ebben a kötetben volt az a jelenet, amikor Draco megveri a vonaton Harryt.
- Hermione lázad Umbridge óráján, és NEM nyitja ki a könyvet! :O
- Grubbly-Plank (Suette-Polts) professzor keresztneve Wilhelmina.
- Neville meg akarja verni Malfoyt egy St. Mungós poén miatt.
 |
| Mary GrandPré illusztrációja. |
- Életre szóló eltiltás a kviddicstől! :O Ez is teljesen váratlanul ért, és teljesen lesokkolt, elfelejtettem. Szegény Harryt nagyon sajnáltam, hogy az összes igazságtalanság közepette még a hobbiját is elmarták tőle. :( Harry és George itt közös büntetést kapnak a Malfoyra való támadás miatt, de Umbridge ezt Fredre is kiterjeszti...
- Azt tudtam, hogy Umbridge-et elviszik a kentaurok, de az nem rémlett, hogy elő is kerül. :O
"Mrs Weasley let out a shriek just like Hermione’s. “I don’t believe it! I don’t believe it! Oh, Ron, how wonderful! A prefect! That’s everyone in the family!” “What are Fred and I, next-door neighbours?” said George indignantly, as his mother pushed him aside and flung her arms around her youngest son."
Ami változatlanul elvarázsolt, elbájolt, tetszett:
- kamasz, badass Harry :D
"Listening to the news! Again?"
"Well, it changes every day, you see," said Harry.”
- Thesztrálok ♥
- a Teszlek Süveg új dala
-"Have a biscuit, Potter!" - McGalagony nagy arc ebben a részben; pikírt, odamondogatós! :D Imádtam, ahogy kiállt Harry mellett, vagy amikor visszabeszél Umbridge-nek. Még Peeves-zel is lepaktál a zsarnok ellen. ;) "It unscrews the other way."
“Would you like a cough drop Dolores?”
- a "Weasley is our king" dalocska, főleg, amikor fordul a kocka!
- Fred és George poénjai és emlékezetes távozásuk - egyébként tényleg borzasztó tehetségesek; Flitwick megment egy kis részt a mocsarukból is, annyira szuper varázslat!
 |
| Mary GrandPré illusztráció. |
- Ron's emotional range :"D
“Just because you’ve got the emotional range of a teaspoon doesn’t mean we all have”
- szuper új szereplők: Luna, Tonks ♥
- az RBF-vizsgák
- Dumbledore stílusos szökése
- a jóslat felejthetetlen szavai
"...and either must die at the hand of the other for neither can live while the other survives..."
Az én emotional range-emről nem tudom mit mond, de ezúttal megint egyáltalán nem tudott meghatni Sirius halála. :/ De dühöngeni én is dühöngtem Harryvel, és ismét csak belém villant, mi a fenét bohóckodtak ezek Umbridge kandallójával, amikor ott volt a tükör?... :( És hogy ezen miért nem dühöng Harry maga is? :O
Mindig ki szokták emelni, hogy a sorozat egyre sötétedik, kötetről-kötetre, én mégis inkább a komolyodik kifejezést használnám rá. Komolyabb dolgokról esik szó, legyen az akár az elnyomás, a szabadság, a szerelem (igen, az is!), vagy a veszteség, a gyász, a tehetetlen düh leküzdése... De ugyanúgy igen komoly önvallomáshoz ér Dumbledore is ebben a kötetben, amikor Harrynek elmagyaráz - majdnem - mindent. (Érdekes, és csak zárójelben jegyzem meg, de ebben a bizonyos jelenetben idegesítően sokszor van leírva, hogy Dumbledore mindent calmly mond és tesz.)
"Harry looked up at him and saw a tear trickling down Dumbledore's face into his long silver beard."
És ennyi minden felsorakoztatása után, még mindig nem volt szó okklumenciáról, Dumbledore Seregéről, a merengőben tett kirándulásról, vagy épp Harry tárgyalásáról... Nagyon részletgazdag kötet, tele mesélnivalóval.
Élmény volt elmerülni a mocsarasabb (sic!) és a rózsaszínebb (némileg ez is sic! :D) részeiben is.
A hatodik epizód előtt - ami egyébként a kedvencemmé lépett elő, amikor először olvastam, legyőzve a második részt -, egy pici szünetet tartok. :)
Korábbi újraolvasós poszt (2010-ből): >ITT<
Szerintem ez a rész a sorozat legjobban sikerült darabja. Azon ritka könyvek közé tartozik, amit egymás után kétszer olvastam ki.
VálaszTörlésNocsak, ilyet is ritkán hallani, de én örülök neki! :) Egy kicsit sajnos általánosan "mostoha" ez a kötet a rajongók közt.
TörlésÉrdekes, hogy engem sosem zavart a sok apró részlet, de már mástól is hallottam, hogy unta kicsit ezt a részt. Sokkal jobban zavart Dumbledore hallgatása, ahelyett, hogy elmagyarázta volna Harrynek, hogy mi folyik körülötte, inkább kerülte. És tök komolyan képzelte az okklumencia órákat épp Pitonnal?
VálaszTörlésBocsi az ismétlésért, de ahogy írtam twitteren is, nekem is ez volt az első angolul olvasott rész a sorozatból, és itt döbbentem rá a fordítási különbségekre. Ki az a Fudge? :D És bár addig imádtam a fordításokat, mikor újraolvastam magyarul is, pár helyen elhúztam a számat, hogy az eredeti jobb...
Az unalom azért erős lenne rá, én sem untam, egyáltalán, csak nekem kicsit úgy tűnt, ezúttal benne maradtak olyan részek, amiket korábban esetleg kiszerkesztettek volna. Grawpot nem nagyon szeretem pl., így a személyes ellenérzésem is közrejátszik, hogy nem hiányozna a kötetből. :D De a sok részletet, vicces vagy komolyabb epizódot is nagyon élvezem én is.
TörlésÉn a hetediket már nem is olvastam magyarul, és az ötödik-hatodikat is csak egyszer-egyszer kíváncsiságból, de valóban nekem is utána már nagyon ráállt az agyam az eredetire, és hiába tetszik TTB sokszor nagyon szuper fordítása, néha én is úgy vagyok vele, hogy az eredeti a legjobb. ;)
Néhány kivétel ebből a kötetből nekem pl. a Pipogyusz, illetve a "Hányok tőled, Potter!" :D Ezek jobban bejöttek magyarul. De F&G Hóborchoz intézett "Give her hell from us, Peeves!" mondatát nem tudnám megmondani, hogy hangzott magyarul, ez angolul ütős. ;) Ugyanígy a jóslat szövege is béna magyarul, míg eredetiben falrengetően erőteljes - szerintem.
Nekem kimondottan volt olyan ismerősöm, aki szerint ez a rész unalmas. Pedig egy csomó jópofa dolog van benne, meg fontos részek. Gróp nekem sem hiányozna. :)
TörlésAzért az unalmast tényleg túlzás lenne rásütni, csak mert ilyen hosszú... Kár, hogy kicsit mostohán bánik tényleg a rajongótábor ezzel a kötettel.
TörlésIgen, sok jópofa van benne, amik oldják a feszültséget, ugyanakkor haladunk előre is, a jóslat, meg Dumbledore felismerése, hogy mit hol rontott el, nagyon fontosak. Utána kezd el foglalkozni személyesen is Harryvel a hatodikban (jaj de várom már! :)))
Nekem a 6. rész a kedvencem. :) Most nekem is úgy megjött a kedvem újraolvasni a sorozatot, csak túl sok a más olvasnivaló... :/ Na, de majd nyugdíjas koromban. :D
TörlésNekem is az volt sokáig, most az újraolvasáskor megnézem, még mindig így van-e. ;)
TörlésNa igen, nekem is jó sok minden tolakodott eléjük, mire végre sikerült újra belevágni a sorozatba. :)