Két Maigret

Forrás.

Georges Simenon életművét beosztva fogyasztom; általában egy évben 2-4 könyv kerül sorra tőle, és ebből gyakran esik egy pár nyárra, amikor a szokásos lazulós, krimifogyasztó hangulatomba kerülök. Így történt ez most is, és kis kiruccanásunkra két várólistás Maigret is jött velem. Illetve még két másik is, mert a férjem is előszeretettel olvassa őket... :) Idén olyan elánnal söpör végig az életművön, hogy már azt hiszem le is körözött az olvasott kötetek számával. :) 

A Madame Maigret barátnője és a Maigret védekezik egyaránt remek választások voltak, lendületes, izgalmas kötetek, és véletlenül volt bennük néhány apróbb hasonlóság is - de természetesen nem a bűnügy kimenetelére vonatkozóan. 

Madame Maigret barátnője

Nagyon régóta kíváncsi voltam erre a sztorira a többitől eltérő cím, és Madame Maigret szerepe miatt, és nem csalódtam. Ugyan Maigret-féle nyomozás ez is, de azért Madame Maigret is aktívabb picit, igaz, részben a véletlen műve, hogy belekeveredik az ügybe. A szálak ugyanis Madame Maigret fogorvosától egész a könyvkötő műhelyéig érnek, ahol valószínűleg embert égettek a kazánban, zakók cseréltek gazdát, és lába kélt egy bőröndnek is... A szálak felgöngyölítéséhez és holmi kalapok utáni nyomozáshoz szükség van a női szemre is, és emiatt Maigret-nek néhányszor bizony csak hideg vacsora jut. :D 

Lapointe még nagyon zöldfülű ebben a részben, és tetszik, ahogy Maigret maga mellé veszi, felkarolja.

"– Csalódott, Monsieur Maigret?
A kis Lapointe szívesen mondott volna főnököt, mint Lucas, Torrence és Maigret csapatának nagy része, de még túl újnak érezte magát hozzá; az volt a benyomása, hogy ezt a jogot ugyanúgy ki kell érdemelni, mint az előléptetést."

A bűntény, és a körülötte zajló titkolózás és kavarodás cseles és csavaros, nagyon tetszett. Egy grófnő, egy kotnyeles, nagyratörő ügyvéd ficsúr, és egy csokoládébarna Chrysler is feltűnik, szerepet kap egy mosóhajó, és persze Maigret ledönt jónéhány sört, mire összeáll a kép. ;)

"– Janvier! Mi lenne, ha hozatnánk magunknak egy kis sört?
Janvier máris telefonált a Dauphine sörözőbe, amelynek tulajdonosa a legtermészetesebb hangon kérdezett vissza:
– És szendvicset?"

Maigret védekezik

Ahogy a Madame Maigret barátnőjében, úgy ebben a kötetben is szerepet játszott a véletlenek furcsa összejátszása, valamint egy fogorvos is. :) Véletlen lenne?

Valaki csapdát állít Maigret számára, meggyanúsítják, szinte kihallgatják, sőt, még szelíden el is küldik némi betegszabadságra, amíg az ügy zajlik... Egy Nicole Prieur nevű lány próbálja befeketíteni a nevét írásos vallomásával, amiből nem sok minden igaz, csak annak váza - egy telefonbeszélgetés, egy találkozás, egy-két helyszín... A többi szemenszedett hazugság, de mivel a lány nagybátyja magas körökben forog, a rendőrfőnök pedig amúgy sem kultiválja Maigret régimódi módszereit, informátoroktól való tájékozódását, voilá, a felügyelő máris bajban van, és védekezni kényszerül.

Maigret persze makacs, saját szakállára tovább nyomoz a lány után, aki miatt ilyen slamasztikába került... A megoldás igen bonyolult, és kerülőúton jutnak csak el hozzá. Maiget-nek talán még a foga is megfájdul, ha a helyzet úgy kívánja, sőt, előkelő, modern táncklubba sem lenne rest beiratkozni a feleségével... Kiderül az is, néha veszélyes lehet az ablakban állva merengeni...

Remek kötet, nagyon élveztem Maigret-vel kutakodni, és összerakni a kirakós darabkáit. Sokszor meg is sajnáltam, amikor tehetetlennek, sőt feleslegesnek érezte magát, idegennek a saját irodájában. Kicsit nyíltabban kezeli az érzelmeket ez a rész, ami teljesen hiteles így, mert Maigret maga kerül bajba - jól érzékeltetik ezek a mondatok, hogy mennyire megviseli a meghurcolása, abszolút együttérzést keltő, hogy jobban beleláthatunk a lelkivilágába a főfelügyelőnek, gyengébb pillanataiban. 

"Az óra tizenegy-negyvenet mutatott. Nem egész fél óra alatt zajlott le minden, s mégis, mintha egy szakadék választaná el őt az eddigi életétől. Régen volt értelme az ilyenféle szavaknak: múlt, jelen, azelőtt, azután. És most mit jelent számára az „azután”?"

Pardon doktoréknak is szerepe van ebben a részben, egy korábbi vendégséget idéz fel magában Maigret, amikor a gonoszságot a gonoszságért magáért elkövető bűnözőkről esik szó, meg arról is, hogy kevesebbet kellene innia... - ezt az intelmet nyilván próbálja elnyomni agya hátsó zugaiba... Aztán később, a nyomozás során Pardon segít leinformálni valakit, és Maigret-ékhez hivatalosak vacsorára, felfújtra és borban párolt kakasra. Imádom a kis gasztro-részleteket!

Lapointe ebben a részben egyébként pont szabin van, így nem élvezhettem a társaságát, de ott volt kárpótlásul Janvier és Lucas a jó kis csapatból ... :D A sztori 2-3 nap alatt zajlik le, nagyon feszes tempójú, izgalmas és mozgalmas. Persze folyik benne rengeteg alkohol is: sörök, fehérbor, ánizslikőr, szilvapálinka és még egy különleges mandarin-curacao likőr is előkerül. :) 

Tele van ez az epizód remek mellékszereplőkkel: Aline és Manuel, Barnacle a Leicájával, és a fogorvos mogorva és csúnya asszisztensnője is, paradox módon, üde színfolt volt.

Mindkét kötetet csak ajánlani tudom! Úgy fellelkesültem ettől a két szuper élménytől, hogy izibe' vásároltam 10 régebbi Maigret-kötetet... Bűneim számosak lesznek az ehavi zárásban, de nem bánok semmit. ;)