Madison Culver nyomában

Rene Denfeld: The Child Finder

Rene Denfeld neve Az elvarázsoltak című regény kapcsán lehet ismerős, ami a Fumaxnál jelent meg magyarul. 2016-ban olvastam, és egyenes úton repült is az éves toplistára. Lírai és lebilincselő könyv volt. 

Most jutottam el Denfeld következő regényéig, amit viszont már a Libri gondoz, és magyarul Hol vagy, Madison Culver? címen fut. Az angol eredeti, a The Child Finder talán frappánsabban hangzik, de nekem most jobban tetszik a magyar, ami magát az ügyet helyezi fókuszba - Madison Culver eltűnését -, és nem az őt kereső Naomit. 

Érdekes volt a viszonyom a könyvvel, elsőre kicsit "kommersznek" éreztem Az elvarázsoltakhoz képest - persze van benne bőven líraiság, de mégis, kicsit  amerikanizáltnak tűnt: Naomi Cottle az eltűnt gyerekeket felkutató nyomozó, aki maga is eltűnt gyerek volt, beleveti magát egy ügybe Oregonban, és a havas téli erdőben három éve nyomtalanul eltűnt Madison Culver nyomába ered. A cselekmény vonalvezetése, a karakterek nem tűntek különlegesnek, de kivártam. Jól tettem. Bár irtózom a témától, mindenképp meg akartam ismerni a történetet

Nagyon megviselt... és talán nem is annyira a fősodor, hanem a mellékszál eseményei azok, amik teljesen felzaklattak, és beégtek... Sosem fogom tudni kiverni a fejemből.

Naomi ugyanis ott helyben két eltűnt gyerek után is igyekszik felgöngyölíteni a nyomokat, óvatosan tapogatózva, apró rezdülésekre ráérezve. Tetszett, ahogy összeállt a kép, és összehozta a szerző a szálakat. Madison is megjelenik mint elbeszélő, magát Hóleánynak nevezve, felevenítve az orosz népmese Snegurochka-ját, és bennem is megidézve Eowyn Ivey nagyszerű regényét ugyanezen a címen.

Nagyon érdekesek az emlékekről, emlékezésről felvetett kérdések a könyvben. Naomi nem emlékszik a megtalálása előttről semmire, csak a könyv vége felé villan fel majd valami fontos. Meg tudja tenni az agy, hogy ennyire bezárja a sötét, borzalmas pillanatokat, és nem engedi kinyitni azt a ládát? 

Eleinte nem értettem, vajon, mitől lesz majd igazán ütős ez a könyv, miért nem csak egy újabb sztori eltűnt, megtalált, traumatizált gyerekekről, aztán egyre-másra tudott meglepetésekkel szolgálni a végén. Bár volt, ami nagyon adta magát, mégis csak sokára ébredtem rá, hogy is függnek össze a régi, és a mostani események. Egy ideig azt vártam egyébként, hogy Naomi gyerekkori történetével is lesz kapcsolódás, de az már kissé kitekert lett volna. 

Írhatnék olyanokat még, hogy ~70%-nál leült a történet, pont, amikor a felpörgést vártam, vagy hogy a Jerome-os szerelmi szál hiteltelen volt számomra, és nem éreztem a kémiát, vagy a problémát, ami Naomi számára gondot okozott kettejük közt, ezek mégis totál eltörpülnek akkor, amikor egy könyvnek bevésődő hatása van, és egy-egy momentuma beeszi magát az agyadba. 

Számomra Madison Culver története - igaz, hogy főleg a másik elveszett kisgyerek miatt -, mindig emlékezetes lesz. Rémes minden hasonló sztori, de mindig lenyűgöz, amikor ezeket a borzalmakat szépen, izgalmasan és hatásosan írják meg, mégis anélkül, hogy egy pillanatig is hatásvadász lenne.

Meg szeretnék majd ismerkedni a folytatással, a The Butterfly Girl-lel is. 

Rene Denfeld egyébként magánnyomozó, és nevelőszülő is, így azt hiszem önmagát is igazán beleírta ebbe a történetbe. 

((Angolos kukacoskodás: vajon miért gondolták úgy a hangoskönyv verzióban, hogy Denfeld nevét Denfield-ként ejtik ki? Rékerestem és pl podcastban is Defeldnek ejtik, sima e-vel. *töprengő fej*))