Diane Setterfield: The Thirteenth Tale

"(...) I was spellbound. There is something about words. In expert hands, manipulated deftly, they take you prisoner. Wind themselves around your limbs like spider silk, and when you are so enthralled you cannot move, they pierce your skin, enter your blood, numb your thoughts. Inside you they work their magic. " 

Margaret Lea levelet kap Vida Wintertől. Itt indul A tizenharmadik történet meséje. Margaret érzéseit tolmácsolja a fenti idézet, miután elolvasta a levelet, amit a népszerű és közkedvelt írónő írt neki, és amely ugyan részben homályos, mégis egyértelmű benne a kérése: írja meg élete történetét, ezúttal az igazat, a színtiszta igazat. 

Vida Winter különös karakter, akit már az elején, testetlenségében, csupán a levele szavaiból összerakva is körülleng valamiféle erő, egy misztikus légkör. A titokzatos szerzőről alig tudni valamit... Egy üres fehér lap. Könyveit mindenki imádja, mert úgy tud mesét mondani, ahogy senki más. Csakhogy a probléma az, hogy ő mindig  mindenkinek mesét mond, sosem az igazat... 

"What soccour, what consolation is there in truth, compared to a story? What good is truth, at midnight, in the dark, when the wind is roaring like a bear in the chimney?"

Ahány interjút ad, annyiféle sorsot, annyiféle felmenőt és elvesztett családot talál ki magának. Senki sem tud semmit származásáról, rokonairól, múltjáról, és valódi nevéről sem. A levél tanúsága szerint azonban most be akarja avatni Margaretet minden, eddig féltve őrzött titkába. De vajon miért? Miért pont őt, miért pont most? 

Margaret gyerekkorát bár beárnyékolja egy sötét titok, és egy agyonhallgatott veszteség, mégis varázslatos helyen nőhet fel: egy könyvesboltban. A könyvek közt tölti mindennapjait, amióta az eszét tudja. Olvas, rendezkedik, segít, katalogizál, később kutat, életrajzokat ír, és persze rendületlenül olvas tovább.

Apja aukciókon szerez és ad el igazi ritkaságokat, könyvmatuzsálemeket és egyedi, néha hibájuk miatt különlegessé vált példányokat. Így kerülhetett a legféltettebb, legértékesebb darabok közé, a zárt szekrénybe, ahova csak fehér kesztyűben lehet benyúlni, egy Vida Winter is. A kötet, amiből A tizenharmadik történet mítosza ered. A The Tales of  Change and Desperation című könyvet ugyanis kiadták egyszer The Thirteen Tales of Change and Desperation címen is. A nyomdából való visszavonás előtt kikerült néhány példány, amik így rendkívül értékessé váltak. A kötetben ugyanis csak tizenkét történet van. A tizenharmadik történet titka végigkövette Vida Winter egész munkásságát. Vajon mi köze ennek a hiányzó darabnak Miss Winter rejtélyes életéhez?

Margaret elutazik Miss Winterhez, és nekifognak a munkának. A mesélés és a mese kivonatolása során pedig szép lassan kirajzolódik Angelfield története, a March családé, az ikreké: Adeline-é és Emmeline-é, és egy tűzvészé, ami mindent megváltoztatott. 

Azt hiszem lehetetlen szavakkal elmondani, hogy milyen is a szövege ennek a könyvnek, hogy hogy tud Vida Winter mesélni, és hogy hogy teremtett Diane Setterfield egy olyan képzeletbeli szerző-alakot, akinek minden kitalált művét már pusztán a címek alapján is azonnal el akarná olvasni az ember... Elképesztő erővel használja a szavakat, és teremt egy igazán, minden ízében érdekes, és érdekfeszítő titkos történetet, amit aztán gyönyörűen bontakoztat ki. Rengeteg titok, fordulat, tragédia várja, hogy a felszínre kerülhessen, és ehhez adnak keretet Margaret és Miss Winter kandalló melletti beszélgetései. A történetmesélés közben Margaret persze nyomozni kezd, saját szakállára, és ellátogat a romos Angelfieldhez is. Hiába az intés Vida Wintertől, hogy a történetet szépen, sorban, elejétől a közepén át, a végéig kell hallgatni, nincs előre kérdezés, mindent a maga idejében... A kirakós kockái lassan összeállnak, de tényleg csak a végére, egy utolsó utáni megvilágosodással együtt, és A tizenharmadik történet egyszerre lesz hihetetlen és bizarr, és mégis lebilincselő és bámulatos. 

A történet részleteit lehet, hogy elfelejtem majd, de a hangulata nagyon sokáig velem fog maradni. Nem olvastam korábban olyan könyvet, amire ennyire ráillett volna az, hogy ez bizony valódi történetmesélés. 

Üdítő volt, hogy a könyveket, az olvasás szeretetét ennyire a középpontba tudta helyezni. Fontos, visszatérő elem a Jane Eyre, Sherlock Holmes (receptre!), Margaret könyvszeretete, a könyvesbolt, Miss Winter könyvtárszobája, régi és új kötetek, az esti olvasások.. 

"For at eight o’clock the world came to an end. It was reading time.

The hours between eight in the evening and one or two in the morning have always been my magic hours. Against the blue candlewick bedspread the white pages of my open book, illuminated by a circle of lamplight, were the gateway to another world."

Vida Winter nekem az első pillanattól kezdve Judi Denchként jelent meg a fejemben, és az ő hangján is hallottam minden mondatát, az egész különös történetet. 

Hester karakterét is nagyon kedveltem, amikor megjelent kitakarítani és rendbe szedni a házat, olyan volt, mint Mary Poppins. 

Értékelés: 10/10 Gótikus hangulatú, különleges, okos és egyedi regény, egy ódon, vidéki birtok titkairól, és ikrekről. Az év egyik legjobbja marad szerintem, nehéz lenne a nyomába lépni. Egy ponton azon is elgondolkodtam kedvenc-e, ezt még lebegtetem kicsit. Talán egy újraolvasásnál. ;) 

Csak ajánlani tudom.

Van belőle egy 2013-as film is, amiben Vanessa Redgrave alakítja Vida Wintert.

Érdekes szavak, kifejezések:

- vellum: pergamen

- stratagem: csel, furfang, fortély

- crinolin: abroncsszoknya

- mum: mélyen hallgat, elhallgattat, csitt! - ez nagyon meglepett, sosem hallottam még, hogy anyán kívül mi mást jelent

- vocation: hivatás, elhivatottság

- also-ran (tárgyként, pl the also-rans): "futottak még", nem valami nagy siker

- to pay lip service to sg

- valance: ágykárpit, rojtos fodor

- papoose: gyermekhordó hátizsák

- gammon: füstölt sonka

- brougham: régi karosszériájú gépkocsi, csukott, kétüléses hintó

- amanuensis: írnok, titkár

- lychgate: temetőkapu

- encomium: dicshimnusz, dicsőítő ének

- daunted: rémült, csüggedt

- wily: ravasz, agyafúrt, minden hájjal megkent

- spendthrift: pazarló, költekező

- fey insouciance: végzetes hanyagság, gondatlanság

- baize: posztó

- soporific: altató