A Liane Moriarty
azonos című regénye alapján készült
Big Little Lies / Hatalmas kis hazugságok jó híre futótűzként terjedt a neten. Az is imádta, aki olvasta előtte a könyvet, és az is, aki nem. Díjakat is bezsebelt a kétségtelenül parádésan jó szereposztású HBO-filmsorozat, amiben Reese Witherspoon, Nicole Kidman és Shailene Woodley játsszák a főszerepeket, de mellettük említést érdemel Zoë Kravitz és Laura Dern is.
A könyv abszolút szuper élmény volt, és ajánlom mindenkinek olvasásra. De a film nekem agyonütötte amit a könyv adott, és nem tudok tiszta szívvel csatlakozni a rajongótáborához.
Azt talán egy picit jobban értem, hogy miért szeretik azok, akik nem olvasták: mert nem ismerik a "jobb", a teljesebb verziót. Valamilyen szinten mindig csorbul a történet a megfilmesítéskor persze. A többiektől viszont minimum egy felvont szemöldököt várnék a kettőből, de sehol nem látok mást, csak ömlengést (why?). Néha az az érzésem, hogy nem merünk megkritizálni valamit, még ha érezzük is, hogy nem teljesen jó, csak mert mindenki ugyanarra megy és nyomja rá a 10 csillagot.
A szereposztás tényleg remek, és Nicole Kidman alakítása elsőrangú - amikor a színdarab miatti megbeszélés után a kocsiban ülnek Madeline-nel, akkor a legkifejezőbb az arca az egész sorozatban, de mindvégig szinte megrázó volt, ahogy azonosult Celeste karakterével.
 |
| Celeste és Madeline. |
A sorozat egészében véve azonban lagymatag lett, lassú, az izgalmas sejtetés helyett hogy mi történhetett a végén a bálon, egy nyúlós, hatásvadász valamit kaptunk képzeletben előrántott revolverek, meg nem történt betörés, szikláról való leugrálások imitálásával. A képi világ nekem egyáltalán nem rezonált együtt a könyv hangulatával, a bűntény kinyomozása helyett dráma volt minden mennyiségben, furcsán elnyújtott beszélgetések, lassú építkezés, és monoton unalomba fulladt néha egy-egy rész, ami a könyvben nem fordult elő. Nem tudott magához láncolni úgy, pedig ezt "csak" nézni kellett volna - ez pedig jó indikátora annak, legalábbis számomra -, hogy nem lett elég erős, vagy jó. Nehéz rátapintani. A kemény témák ellenére a könyvnek volt valami könnyedsége, ami teljesen hiányzott a filmből.
 |
| Madeline. |
Nathanből egy agresszort csináltak, nem is értem miért. A tipikus, bratyizós, amerikai kőbunkó szólt belőle, pedig egyébként nem ilyen volt. Madeline-t pedig a plusz cselekményszállal kifejezetten kisiklatták.
SPOILER! A megcsalásos történet nem is illik hozzá, és teljesen felesleges plusz feszkónak éreztem, amiből ráadásul nem is hoztak ki semmi értelmeset. Ehelyett meghagyhatták volna simán a Perry-Saxon unokatestvéres vonalat...
A végjelenetnél nagyon zavart, hogy nem volt ott mindenki, és hogy az után sem volt meg az a hallgatólagos megállapodás, majd az erkölcsi dilemma... Ezek nagyon fontos dolgok lettek volna. Hiányoltam Jane lebuktató mondatát is Perry felé, mert nekem az egy áll-leejtős mondat volt a könyvben, de meg kell hagyni, az tetszett, hogy annál a résznél milyen jól átjött az egész némajátékkal is, mert ahogy rádöbben Jane, Celeste-nek és Madeline-nek elég csak ránéznie, és tudják, hogy mit tett Perry... Ez pluszpont, de valahogy mégsem stimmelt, hiányos volt, átértelmezett volt. Bonnie motivációjára sem derült fény normálisan, és így sajnos hisztis tyúk benyomását keltette.
SPOILER VÉGE.
 |
| A gyermekszereplők. |
Összességében csalódott vagyok, mert számomra túlságosan átírta a hangulatot ez az adaptálás, és nem igazán tudtam élvezni, azok után főleg nem, hogy a könyv mekkora élmény volt - az egyik legjobb idén. Kicsit úgy érzem, jobb lett volna nem nézni, de a kíváncsiság nagyon hajtott, és sajnos hajt most is, főleg mert Meryl Streep is lesz a második évadban. Mondjuk ott legalább nem lesz összehasonlítási alapom, így lehet, hogy jobban is fog tetszeni. Lehet, hogy túl friss is volt így, mert egyébként tudok elnézőbb lenni a változtatásokkal is, emlékezzünk csak a
The Casual Vacancy / Átmeneti üresedés minisorozat verziójára (Ilweran! :D), vagy a
My Sister's Keeper / A nővérem húgának kitekert végére.
Nektek miért tetszett, vagy miért nem tetszett a BLL? Mit vártok a második évadtól, hogyan folytatják?
én abszolút nem várok második évadot. nekem teljesne lezárt az első, nme is nagyon értem a folytatást.
VálaszTörlésés nyilván azért tetszett nagyon, mert nem olvastam előtte.:D azt én is érzékeltem, hogy nagyon lassú, de elég gyorsan megszoktam, ha ilyennek kell lennie, hát ilyen.
szerinted olvassam így, hogy már láttam? vagy várjak még pár évet?:)
Lezárt volt, de megértem, ha meg akarják lovagolni a sikert, és látnak fantáziát a karakterekben.
TörlésAhh, hát sajnálom, tényleg sokkal jobb és másabb a könyv. Ednek, Nathannek, Bonnie-nak és Madeline-nek is sokat változtattak a személyiségén, vannak kicsit másként kutyult szálak, és pl. Abigail sztorija a netes portállal is sokkal fontosabb és jobban van tálalva.
Örülök, hogy azért érezted azt a hülye lassúságát te is... Olyan lassan gördült előre, hogy az kín.
Szerintem várj pár évet és mindenképp olvasd el, olyan jól ír ez a nő, és szuper könyv, érdemes lesz akkor beleásnod magad, amikor elfelejtetted a részleteket már, egészen újnak fog hatni, és borítékolom, hogy jobban fog tetszeni a megfilmesítésnél. :)
oké, akkor várok vele.
TörlésNa most még jobban kíváncsi lettem a könyvre, már kihoztam a könyvtárból szeretném elolvasni decemberben! :)
VálaszTörlésKíváncsi leszek mit írsz majd róla! :)
TörlésTök érdekes amit írsz, már a könyves posztodnál is beszéltünk róla emlékszem, hogy Liane Moriarty-t van aki chick lit-nek tartja, most is írod, hogy a könyv könnyedsége nem került be a sorozatba - na épp ez az ami számomra, könyvet nem ismerőként totál elképzelhetetlen. Hogy jött volna könnyedség ehhez a sztorihoz? Nekem ez színtiszta dráma és ha elviszik könnyedebb irányba, ara mondtam volna azt hogy nooo way...
VálaszTörlésSzóval igazából örülök hogy nem olvastam és nem is szeretném, nekem ne rontsa el a sorozat élményét, akkor se ha a könyv volt előbb :P egyébként tök érdekes, jártam már így Jean-Marc Vallé-val, hogy az általa rendezett film jobban tetszett, mint az alapanyag könyv (Sheryl Strayed: Vadon) pedig ott is bőven volt változtatás. Úgy tűnik, a rendező stílusa nagyon bejön, de amiket alapanyagnak választ, az önmagában lehet nem nekem való :o
Viszont én annyira nem vagyok kíváncsi a folytatásra... Hiába értem, nem vagyok hajlandó megérteni hogy miért kell ez :(
Ehhez a kommenthez nekem is kicsit össze kellett szednem a gondolataimat, hogy megmagyarázzam a bizonyítványt. :))) Amúgy tökre örülök, hogy ennyit beszélgettünk mostanában a posztok alatt! ;))
TörlésEz a chick-lit kifejezés lesz a félrevezető szerintem, mert igazából nem a klasszikus, mondjuk talán Kinsellával jól illusztrálható vetületére célzok a műfajnak, és így valóban nem chick-lit Moriarty, hanem sokkal inkább dráma, és drámaibb is valóban. Azt hiszem én csak szeretném, ha ezt jelentené a chick-lit, amiben a minőségit próbálom keresni. Nem tudom ez így nyakatekert-e, de talán egyszerűbb, ha inkább nem chick-litezem le, csak valahogy nem jön a számra az sem, hogy női irodalom, meg női regény, mert az így aposztrofált könyvek közt is annyi a selejtes, hogy szinte degradáló ezt használni. Mit is ír akkor Liane Moriarty? Jó regényt, az biztos. :)
A másik nem teljesen pontos szóválasztásom volt a "könnyed", és ez is egy kis kifejtésre szorul most. Valóban, teljesen igazad van, a regény (is) abszolút dráma, és ugyanúgy megvannak benne a tragédiák, megjelenik az erőszak, a dilemmák, a szorongató helyzetek, és érzések. Ebből a szempontból a könyv sem nevezhető nyilván könnyednek, mert ez félrevezető állítás, az viszont igaz, hogy a film a könyvhöz képest sokkal inkább csak a komor részekre koncentrál - Elvises tánc ide vagy oda Ed részéről. :)
A könyvben elmeséltek szerintem annyiban voltak egy picit másként elővezetve, hogy pl. sokáig nem tudtuk mi zajlik Celeste-éknél, nem volt egyértelmű, sokkal később derül ki. Ettől Celeste egész másként vonul át a fél könyvön, tényleg tökéletes élete van stb stb. A filmben az elejétől tudod, hogy mi a stájsz, és a második részben már ott van az erőszakos etap is premier plánban Perryvel. A könyvben tudtunk kicsit együtt élni a többi szereplővel úgy, hogy nem folyamatosan minden ömlött a nyakunkba, ahogy azt a film mutatja. Ez persze eleve egy kicsit olyan különbség, ami dramaturgiailag máshogy oldható meg könyvben és filmben, az igaz. A regény elején, első felében sokkal "nyugisabbak" a dolgok. Egyszerre egy valami jön elő, a beiratkozásos ramazuri pl, aztán hogy Jane miért is szingli... Nincs kevesebb drámaiság - ezért nem is gondolnám, hogy a könyv ne tetszene neked is -, csak máshogy van adagolva, és más érzés benne lenni a történet szövetében. Valahogy nem fog úgy folyamatosan pisztolyt a fejedhez, mint a sorozat.
Hm, megértelek, ha nem érdekel a folytatás. Hogy miért kell? Hát ez már biznisz. :) Meglovagoják a siker hullámait, megfűszerezik Meryl Streeppel is, hogy az is meg akarja nézni, aki addig nem akarta, és kész. :D
Jujjj ennyire ijesztő vagyok? :D nem kell magyarázni a bizonyítványt, csak értetlenkedtem. De igen, így amit a történetvezetésről írsz, az alapján érteni vélem, hogy mire gondolsz könnyedség alatt.
Törlés"Valahogy nem fog úgy folyamatosan pisztolyt a fejedhez, mint a sorozat" - ez egy baromi jó mondat! Olvasni nem fogom, annyira kedvenc lett tényleg a sorozat, hogy egyszerűen nem érzem szükségét hogy befolyásolja AZT az élményt, de így már nem tartom kizártnak hogy egyszer valami más Moriarty-t majd igen.
Dehogy vagy ijesztő! :D Csak szerettem volna kerek választ adni, hogy hogy is gondoltam. :)))
TörlésKöszi, örülök, hogy az a mondat betalált, tényleg ezt éreztem a sorozatnál, míg a könyv más mederben csordogált kicsit. Kár, hogy nem olvasod, de megértem. Nekem meg jobb lett volna nem látni a filmet inkább. :D Szerintem tetszene neked is a többi könyve is, majd valamikor próbálkozz meg eggyel. :)