"We must be willing to get rid of the life we've planned, so as to have the life that is waiting for us."
Joseph Campbell
Ezzel az idézettel indul a regény, és nagyon megtetszett, vártam, hogy pontosan milyen implikációi is lesznek a történetre nézve.
Az Origin címe a kiindulásra utal, az emberiség és a világ kezdetére avagy honnan jöttünk? Isten teremtményei vagyunk-e, vagy az evolúcióé? A fizikai-kémiai változások elegendőek voltak-e, hogy létrehozzanak életformákat, vagy kellett az isteni közreműködés? Van-e helye, létjogosultsága ez alapján a vallásnak, vagy csak szemfényvesztésen alapszik?
A honnan jöttünk párja persze a hová tartunk? Ez a két központi kérdés vonul végig a történeten. Hová tartunk, avagy mi az emberiség jövője? Merre haladunk a jelenlegi technikai fejlődéssel és milyen ütemben? Mi történik velünk, mint fajjal? Milyen átalakulások várhatóak?
A történet központi alakja a futurista Edmond Kirsch, aki a világ három nagy vallási vezetőjével tartott titkos tanácskozása után néhány nappal egy rendkívül nagyszabású esemény keretein belül szeretené a nyilvánosság elé tárni felfedezését, ami az egész világot meg fogja rengetni, és válaszokat ad a honnan jöttünk és hová tartunk kérdésekre.
Az eseményen Langdon prof is részt vesz, Kirsch ugyanis a tanítványa volt. Kirsch egy vetítés keretein belül Langdon alakját is behozza a képbe, megidézi a professzor szavait. Ha ez nem lenne, Langdon persze akkor is a sűrűjébe keveredne a dolgoknak. A megszokott recept szerint kialakul egy elég nagy kalamajka a múzeumban, ahova egy bérgyilkos is befurakodott, és Langdon egy csinos nőt társául fogadva hirtelen menekülni kényszerül. Ismerős, nemde? :) A sablon működik, csak egy jó alaptéma kell hozzá és érdekes helyszínek.
Az egészet egy virtuális szereplő, Winston teszi különlegesebbé, akit először csak rögzített audioguide-nak vélünk, de kiderül, talán sokkal több annál.
A bilbaoi Guggenheim Múzeumon kívül, ahol Edmond Kirsch az előadást tartja, van a könyvnek magyarországi helyszíne is, Budapest, a Dohány utca, romkocsmák... A három vallási vezető egyike, egy rabbi itt éli ugyanis mindennapjait. A rabbival történtek voltak talán a legizgalmasabbak a könyvben. Ugyanakkor persze mindenek fölött izgalmas a tényleges válasz (vagy lehetséges válaszok) a hová tartunk kérdésre. A mesterséges intelligenciára kihegyezni a regényt remek ötlet volt, és az is tetszett, hogy felvillantak a veszélyei. Kicsit másként gondoltam a rejtélyek kibogozását, de végső soron így is adott pofont, és tartogatott meglepetéseket. SPOILER! Sokáig azt hittem, Kirsch halála megrendezett, és ezzel akartak nézettséget, és nagyobb médiafigyelmet. Azt gondoltam Winstonról kiderül majd, hogy igazából Kirsch a háttérből. De így is tetszett, hogy Winston miket machinált - gép létére... mennyire is ébredhet öntudatra a robot?! Voltak már ijesztő eredmények ilyen kísérletekben.. SPOILER VÉGE!
A korábbi kötetekhez képest kicsit kevesebb volt a kulturális utalás, és több volt az akció, a rohangálás (vagy csak már túl rég olvastam a Da Vincit, és nem emlékszem pontosan :)). A Miller-Urey kísérleten, a jelszó-keresésen, néhány festményen, a Casa Milàn és a Sagrada Familián kívül nem sok tudományos-kulturális tartalom volt, ebből szerintem elbírt volna még többet. De kellett idő a meneküléshez és a konteó oldal bemutatásához is, valamint a mellékszereplők szálainak bonyolításához. Ambra Vidal és Julián herceg egzotikus fűszerei ennek a sztorinak.
Értékelés: 10/7 Összességében érdemes elolvasni, lehet kicsit tobzódni a szokásos Langdonos-akciókban, és azért közben elgondolkodni a világ sorsának alakulásán is. A tudomány vs. vallás illetve a tudományos tények vs. emberi butaság témában is elég jól fejteget, és ügyesen lavírozik a válaszadásokban. Ad is jó választ a feltett nagy kérdésekre, meg nem is. Nem hagy kielégítetlenül, holott azt hinné az ember, ezekre lehetetlen válaszolni.
Valami mégis kellett volna még, hogy az Angyalok és démonok vagy az Inferno szintjén mozoghasson. Nem tudott annyira berántani, csak beállt a sorba a Dan Brownok közé, és elvegyült...
A zárása egy picit talán túl nyálas is volt.
Ó és még valami. Lehet, hogy pont a technikai fejlődés ad fricskát Dan Brownnak, mert kicsit úgy éreztem nem elég, amit mutat - hogy én ezt már ismerem. Hogy kitalálom a "kódját", és hogy sok mindent hallottam már, vagy ismerem a netről valahonnan. A Da Vinci kiadásakor ismert világ sokkal jobban kinyílt már. Entrópia, a fordított perspektívák, a FedEx logo kis "titka", vagy hogy mi is van a big banggel, meg a big bangen túl... Ezekről már hallottunk itt ott. Nem tudott olyan újdonságokkal előrukkolni, mint korábban. Több szimbólumot, több kódfejtést, több logikázást kérek, Mr. Brown! :) Legközelebbre... :)
A honnan jöttünk párja persze a hová tartunk? Ez a két központi kérdés vonul végig a történeten. Hová tartunk, avagy mi az emberiség jövője? Merre haladunk a jelenlegi technikai fejlődéssel és milyen ütemben? Mi történik velünk, mint fajjal? Milyen átalakulások várhatóak?
A történet központi alakja a futurista Edmond Kirsch, aki a világ három nagy vallási vezetőjével tartott titkos tanácskozása után néhány nappal egy rendkívül nagyszabású esemény keretein belül szeretené a nyilvánosság elé tárni felfedezését, ami az egész világot meg fogja rengetni, és válaszokat ad a honnan jöttünk és hová tartunk kérdésekre.
Az eseményen Langdon prof is részt vesz, Kirsch ugyanis a tanítványa volt. Kirsch egy vetítés keretein belül Langdon alakját is behozza a képbe, megidézi a professzor szavait. Ha ez nem lenne, Langdon persze akkor is a sűrűjébe keveredne a dolgoknak. A megszokott recept szerint kialakul egy elég nagy kalamajka a múzeumban, ahova egy bérgyilkos is befurakodott, és Langdon egy csinos nőt társául fogadva hirtelen menekülni kényszerül. Ismerős, nemde? :) A sablon működik, csak egy jó alaptéma kell hozzá és érdekes helyszínek.
Az egészet egy virtuális szereplő, Winston teszi különlegesebbé, akit először csak rögzített audioguide-nak vélünk, de kiderül, talán sokkal több annál.
A bilbaoi Guggenheim Múzeumon kívül, ahol Edmond Kirsch az előadást tartja, van a könyvnek magyarországi helyszíne is, Budapest, a Dohány utca, romkocsmák... A három vallási vezető egyike, egy rabbi itt éli ugyanis mindennapjait. A rabbival történtek voltak talán a legizgalmasabbak a könyvben. Ugyanakkor persze mindenek fölött izgalmas a tényleges válasz (vagy lehetséges válaszok) a hová tartunk kérdésre. A mesterséges intelligenciára kihegyezni a regényt remek ötlet volt, és az is tetszett, hogy felvillantak a veszélyei. Kicsit másként gondoltam a rejtélyek kibogozását, de végső soron így is adott pofont, és tartogatott meglepetéseket. SPOILER! Sokáig azt hittem, Kirsch halála megrendezett, és ezzel akartak nézettséget, és nagyobb médiafigyelmet. Azt gondoltam Winstonról kiderül majd, hogy igazából Kirsch a háttérből. De így is tetszett, hogy Winston miket machinált - gép létére... mennyire is ébredhet öntudatra a robot?! Voltak már ijesztő eredmények ilyen kísérletekben.. SPOILER VÉGE! A korábbi kötetekhez képest kicsit kevesebb volt a kulturális utalás, és több volt az akció, a rohangálás (vagy csak már túl rég olvastam a Da Vincit, és nem emlékszem pontosan :)). A Miller-Urey kísérleten, a jelszó-keresésen, néhány festményen, a Casa Milàn és a Sagrada Familián kívül nem sok tudományos-kulturális tartalom volt, ebből szerintem elbírt volna még többet. De kellett idő a meneküléshez és a konteó oldal bemutatásához is, valamint a mellékszereplők szálainak bonyolításához. Ambra Vidal és Julián herceg egzotikus fűszerei ennek a sztorinak.
“We comfort our physical bodies in hopes our souls will follow.”
Értékelés: 10/7 Összességében érdemes elolvasni, lehet kicsit tobzódni a szokásos Langdonos-akciókban, és azért közben elgondolkodni a világ sorsának alakulásán is. A tudomány vs. vallás illetve a tudományos tények vs. emberi butaság témában is elég jól fejteget, és ügyesen lavírozik a válaszadásokban. Ad is jó választ a feltett nagy kérdésekre, meg nem is. Nem hagy kielégítetlenül, holott azt hinné az ember, ezekre lehetetlen válaszolni.
Valami mégis kellett volna még, hogy az Angyalok és démonok vagy az Inferno szintjén mozoghasson. Nem tudott annyira berántani, csak beállt a sorba a Dan Brownok közé, és elvegyült...
A zárása egy picit talán túl nyálas is volt.
Ó és még valami. Lehet, hogy pont a technikai fejlődés ad fricskát Dan Brownnak, mert kicsit úgy éreztem nem elég, amit mutat - hogy én ezt már ismerem. Hogy kitalálom a "kódját", és hogy sok mindent hallottam már, vagy ismerem a netről valahonnan. A Da Vinci kiadásakor ismert világ sokkal jobban kinyílt már. Entrópia, a fordított perspektívák, a FedEx logo kis "titka", vagy hogy mi is van a big banggel, meg a big bangen túl... Ezekről már hallottunk itt ott. Nem tudott olyan újdonságokkal előrukkolni, mint korábban. Több szimbólumot, több kódfejtést, több logikázást kérek, Mr. Brown! :) Legközelebbre... :)
A legmeglepőbb dolog: kürtőskalácsot olvasni egy Dan Brown regényben. :D És voltak más magyar szavak is. :)
Érdekes szavak, kifejezések:
trepidation - izgalom, remegés, zaklatottság
forgo - lemond vlmiről, nem vesz igénybe
A trepidationt sose tudom megjegyezni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése