Jeff VanderMeer: Borne

Fülszöveg: "Rachel ​guberálásból él a jövő egy porig rombolt, névtelen városában. Az egyik nap egy furcsa teremtményt talál Mord, a gigantikus zsarnoki medve bundáján, aki egykoron a Vállalat nevű biotech cég folyosóin nevelkedett, majd a rajta végzett kísérletek után megnőtt, a kínzások eredményeként pedig megőrült és elszabadult. Azóta rettegésben tartja a várost, de ugyanakkor élelemmel is ellátja a bujkáló lakókat.

Rachel a teremtményt Borne-nak nevezi el, aki először semmire se hasonlít – egy kis zöld dudor csupán, ami akár a Vállalattól is eredhet. A Vállalatról pedig azt pletykálják, hogy habár jelentős károkat szenvedett el, de mindmáig létrehoz furcsa lényeket, és olyan távoli helyekre küldi őket, ahova még nem ért el a pusztulás.

Rachel és Borne között különösen szoros kapcsolat alakul ki, de ebben a világban minden kötelék csapda, és bármilyen gyengeség könnyen megölheti az embert. A lány hazaviszi a teremtményt a földalatti menedékébe, és a drogokkal kereskedő szeretőjét, Wicket is sikerül meggyőznie, hogy fogadják be a titokzatos jövevényt. De ebben a furcsa háromszögben mindenkinek titkai vannak, és amit Rachel a Vállalat épületének elfeledett mélységében talál, az mindent és mindenkit örökre megváltoztat.

Jeff VanderMeer a lenyűgöző Déli Végek-trilógia után egy olyan, a műfajt még jobban feje tetejére állító regénnyel jelentkezik, ahol sem a múlt, sem a jelen, sem a jövő nem az, aminek látszik. A Borne az év egyik legeredetibb regénye, amely szerzőjét végérvényesen teszi korunk egyik legfontosabb sci-fi írójává."

Az egyik eredeti borító.

Mindig akartam valami sci-fit olvasni, ami egyetlen érdekes lény köré összpontosul, és most végre megkaptam! :) A könyv középpontjában a címszereplő Borne áll, aki egy érdekes és furcsa gömböcként kezdi, egy zöldes ragacs, amit Rachel talál a hatalmas és iszonytató medve, Mord bundájában. Hazaviszi és nevelgetni kezdi. Borne eleinte egy vázának, vagy növénynek néz ki leginkább, de hamarosan növekedni, mozogni és beszélni is kezd. Csápjai is vannak, szemei lesznek, és egy idő után tulajdonképpen bármilyen alakot képes felölteni. De mi történik mindazzal, amit elfogyaszt? Megtisztítja az őt befogadó Rachel és Wick lakóhelyét, a Balkonsziklát az összes létező gyíktól, csótánytól, minden fellelhető mozgó kis kártevőtől, de ahogy Wick nagyon éleslátón megállapítja: ki nem jön belőle semmi... Mi lehet Borne? Ki lehet Borne? Személy ő, növény, egy biotech, vagy egy fegyver? Úgy hozták őt létre a Vállalatban?

A bizarr és furcsa lényről bizarr és furcsa történetet mesél VanderMeer, amiben azonban végső soron nem csak Borne a főszereplő, mint érdekes lény... Rengeteg más téma is előkerül, és tetszett a mögöttes szimbolika a döntésekről, élethelyzetekről, lelkiismeretről, túlélésről, félelemről. Na meg a diktatúrákról, és arról, hogy mit jelentenek a "szörnyetegeink". 

Borne története különleges, de Rachelé még lényegesebb a könyvben; az ő lépései, útja, fejlődése és kapcsolatrendszere, annak minden bonyolódása és a megoldáskeresés. 

A hangoskönyv borítója.

A teremtett világ szürreális volt, egy szörnyű, kopár, kihalt és veszélyes világ víziója, sok megfejtetlen és magyarázat nélkül hagyott részlettel, néhol pedig mintha bedrogozott álomképek jöttek volna elő, olyan érzés volt a könyvlapok közé "beesni". Rendkívül gazdag a fantáziavilága, és sok kérdést nyitva hagyott azért, emiatt sok minden nagyon rejtélyes maradt benne (pl. a rókák, vagy az a szállítmány "játék", a Mágus...).

A vége eléggé felpörög, és az epikus csatajelenetek, a konklúzió szerintem méltó lezárást ad neki, megcsillan a remény, és van bőven gondolkodni való, emészteni való is. 

Valami beszippantó hiányzott belőle úgy érzem, de talán nem mondanám ezt rá, ha nem olvastam volta korábban a Déli Végeket a szerzőtől - mert az aztán igazán agyszennyező, és az embert álmaiban is üldöző könyv a sok furcsaságával és misztikumával. Ez talán ahhoz képest egy hangyányit gyengébb volt, de mindenképp olvasásra érdemes. 

Vladimir Verano szobra Borne-ról. Forrás. 

Értékelés: 10/8,5 Erős könyv, fontos kérdésekkel és szimbólumokkal, és mindeközben azért mégis egy szórakoztató és bizarr és egyedi hangulatú "lényes" sci-fi. 

Kedvenc apróság a könyvből: az alkoholos snecik. :)

A könyvet kiadja az Agave Könyvek. Rendeld meg >ITT<! 

Kayla Harren illusztrációja a halott űrhajósról. Forrás.

Kukacoskodás és kritika a végére... Nem tudom miért van ez, de a remek borítóterv, a jó reklámok, az igényes könyvválasztás, és remek sztori ellenére a belső most is hagy némi kívánnivalót maga után... Rengeteg a magyartalanság, a fordítás néhol egyenesen béna... volt mondat, amit megnéztem a Könyvhéten az eredeti könyvben, és sírtam belül... ("Csak egy zöldségágyás kísérletének sárguló maradványait lehetett látni, és néhány ruhaszárító kötelet az utcáról nem látszó helyeken, amelyeknek a feszessége újnak tűnt, nem réginek." - mondjátok, hogy ti is sírtok...) Elütések is benn maradtak, alanyegyeztetési hiba is van, aztán van, ahol a közbevetés van teljesen rossz helyen, szavak rosszul írva (nyersesség a nyerseség helyett...), aztán ilyenek hogy: "kigyúrt térkép" (az mi?), "hatalmas megkönnyebbülést hozott abba a megszokásba" (?), "mintha a cirkusz vagy egy hadsereg ment haladt végig" (...) Úgy örülnék neki, ha ha ehhez hasonló hibák kijavításra kerülnének a nyomdába kerülés előtt, de számtalanszor látom, hogy ez nem történik meg... És ezek megakasztják az embert olvasás közben. Tessék ezen dolgozni... vagy csinálni ARC példányokat, és kibogarásszuk a nyomda előtt...