Sara Raasch: Hó, mint hamu

A Twister Media nem tétlenkedik, ami az ifjúsági fantasy felé való nyitást illeti, a kicsit mesésebb Jók és rosszak iskolája után itt egy újabb könyv, a Hó, mint hamu, ami már csodás külsejével is felhívja magára a figyelmet (egyszerűen meseszép, és szuperjó a kötése is), és ami szintúgy sorozat. Az utolsó lapon már szerepel is a következő kötet címe és fülszövege: Jég, mint tűz.

A könyv Primoriában játszódik, mágikus és ősi Évszak- és Ritmuskirályságok birodalmában. Az elejében térképet is találunk, ami rögtön egy kis Trónok harca érzést keltett bennem. A királyságokat varázserejű mágiaszterek segítségével irányítják uralkodóik, van azonban egy birodalom, akinek lakóit leigázták, rabszolgasorba kényszerítették, és mágiaszterüket eltörték... A Télországiaknak csupán maroknyi csapata maradt szabad túlélő, akik megúszták a munkatáborokat, és a gonosz Tavaszföldi Angra haragját. A Sir William vezette csapat 16 éve azon van, hogy visszaszerezze a törött medalion darabjait, és persze az országot is, ahol a legendák szerint további varázslat rejtőzik a Bűvösség-barlangokban. Meira és Mather csecsemők voltak még a meneküléskor, most is még szinte gyermekek, de bőszen tanulják a harcászat fortélyait. Mather a leendő király, azonban a varázslat, a Télországiak mágiasztere nőági, csak női uralkodó kezében válik erős fegyverré és védelmező amuletté. Mi lesz így a Télországiak sorsa? 

"A legnagyobb hóvihar is egyetlen hópehellyel kezdődik."

Nagyon tetszett a háttérvilág, a legendák kidolgozottsága, és amit eddig megtudtunk a múltról, mind Hannah királynőről, mind a mágiaszterek eredetéről. De nem kevésbé volt izgalmas a jelenben zajló történet, ami bővelkedik a küldetésekben, harcos és csatajelenetekben (amik nagyon gördülékenyek voltak, cseppet sem unalmasak), de még némi bálozás, egy hatalmas könyvtár, egy poéta herceg is helyet kaptak. :) 

A szerelmi háromszögek nem kifejezetten remegtetik meg a szívem húrjait, sőt, de a környezet, Cordell népe, a ruhák, az egész atmoszféra elvonták a figyelmemet, és rájöttem, annyira nem zavart ez a kis romantikus kavarc, lévén, hogy politikai-stratégiai fontossága is van,  a történet többi szála pedig a vége felé nem adott helyet már ilyesminek, sokkal nagyobb dolgok forogtak kockán. 

Theron (akit folyton Theonnak olvasok... ) és Mather közül egyelőre nem tudom megmondani, ki szimpatikusabb, nagyon mások, és van mindkettőben potenciál. 

De Meirában még inkább. Meira egy igazi bátor, tökös hősnő. Van benne némi teljesen érthető tétovázás, fiatalsága, tapasztalatlansága miatt is, és amiatt is, hogy nem is emlékezhet arra a világra, az országára, amiért szívvel-lélekkel harcolnia kell, ami iránt éreznie kellene valami egyetemes elkötelezettséget. Aztán szép lassan kibontakozik benne ez is, egyéb élmények és álmok, látomások kapcsán. Igazán szép íve volt ennek. 

Sir is remek karakter, morcos és zord, és mégis szerethető, mert következetes, és mert amolyan apa-figuraként van jelen Meira számára. 

"Egy napon majd nem csak sötétben búvó szavak leszünk."

A szerző (Forrás).

A királyságok és lakóik még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejtenek magukban, remélem az eddig ismeretlenebb tájakra is elkalandozik majd a szerző a következő részekben. Nagyon jó ötlet volt, hogy az öltözködésben, az éghajlati preferenciában is azonosulnak az Évszak-királyságok lakói a királyságaikhoz.

A regény vége egyszerre reményteli, boldog, és az újrakezdést jelképezi, és mégis tele van sötét árnyakkal, fenyegetéssel. Meira, Mather és a többi Télországi sorsa még korántsem ért biztos révbe, és én már alig várom, hogy olvashassam a következő epizódot. Kidolgozott, jól kigondolt fantáziavilág ez, amibe öröm lesz visszatérni. 

Értékelés: 10/9 A felvezetés lassúsága és a szerelmetes bizonytalanság az elején nem volt vonzó, de utána egyre jobb lett, és már egyáltalán nem volt döcögős a viszonyunk. Ahogy Cordellbe kerültek a szereplők, már minden sorát szerettem, igényesen van megírva, és őszintén megdöbbentem néhány fordulattól, amikre egyáltalán nem számítottam. 

Legendás földek és királyságok története, középkori hangulat, varázslat és egy elveszett otthon... A Télországiak, bármennyire is megfagyok a gondolattól is, hogy mennyire szeretik a zimankót, nagyon szimpatikusak és összetartásuk, országukért való harcuk az Avatar című filmre emlékeztetett. 

A korábban említett Trónok harcán kívül a Half a King (Abercombie) rajongóinak is tetszene szerintem. :) 

Oak Alley, New Orleans, Louisiana (Forrás)

Az olvasás lehetőségét nagyon köszönöm a Twister Médiának! 

Rendeld meg a könyvet >ITT<! :) 

Fülszöveg: "TIZENHAT ÉVE annak, hogy a Tél Királyságát megszállta az ellenség; lakóit rabigába hajtották. Varázslat és uralkodó nélkül maradtak. A télieknek nem maradt más reményük a szabadságra, mint a nyolc túlélő, akiknek valahogyan sikerült elmenekülniük, és akik a lehetőségre várnak, hogy visszacsempészhessék a Tél varázslatát, és újjáépítsék a birodalmat.

Meira nagyon kicsi volt, amikor Tél vereséget szenvedett és ő elvesztette a szüleit. Menekültként élt, a téliek tábornoka, Sir lett a gyámja, ő pedig harcosnak nevelte. Meira szerelme legjobb barátja, a leendő király, Mather; a fiatal lány pedig mindent megtenne azért, hogy Tél birodalmának hatalma helyreálljon. Így hát, amikor a kémek felfedezik, hol őrzik azt az ősi medaliont, amelynek segítségével visszakaphatnák a varázserejüket, Meira elhatározza, hogy maga indul a keresésére. Magas tornyokra mászik, ellenséges katonákkal harcol; valóra vált régi álma. Ám a küldetés nem a tervek szerint alakul, és Meira hamarosan gonosz varázslat, veszélyes politika, fortélyos üzelmek világában találja magát… és végül rádöbben, hogy sorsa felett nem ő rendelkezik… és ez mindig is így volt.

Sara Raasch első regénye hűségről, szerelemről, életünk céljának kereséséről szóló lenyűgöző olvasmány. "