A nagy kalóriahazugság

Megígértem egy pár embernek, hogy írni fogok erről a könyvről is a blogomban, és az ígéretemnek eleget is teszek, bár megmondom őszintén, az elolvasás után inkább csak eltettem volna szívem szerint, és nem hozok belőle ide a blogra semmit. 

A félreértések elkerülése végett: én magam Norbi Update-tel fogytam le, már 10 éve az életmód szerint élek - a fogyás után persze súlytartóban leginkább. Elkötelezett híve vagyok. A módszer abszolút működőképes, és nekem soha semmi mással nem sikerült fogynom. A kalóriákat és számolásukat nem tartom célravezető útnak, soha nem is számoltam semmit, hogy mit ettem, és azzal hány kcal energiát szolgáltattam állítólag a szervezetemnek, mert ennél fontosabbnak tartom a minőséget, és az összetevőket. A Norbi Update rendszer sokat változott az évek során, fejlesztik a termékeket, különféle kutatásokat csinálnak, minél nagyobb százalékban szénhidrátcsökkentett ételek előállítására törekednek.



Való igaz, hogy ők már hosszú-hosszú évekkel ezelőtt hangoztatták, amit mások csak most kezdenek mondogatni - a finomított szénhidrát rossz, a finomított cukor rossz, a lassú felszívódású szénhidrát és a szénhidrátcsökkentés a kulcs, az elhízás, finomított szénhidrát fogyasztás komoly összefüggésben van a rákkal és a cukorbetegség kialakulásával. Csak az az érdekes, hogy kb. mindenki másnak elhiszik ezt, de ha Norbi mondta, akkor ugye hülyeség, meg "csak a biznic"... Nem szeretem az őt támadókat, mert elfogult vagyok a saját sikertörténetem miatt, és mert tudom, hogy tudományosan sem mond hülyeséget. A fogyás sosem sétagalopp, és szerintem csak életmódváltással lehet igazán hosszútávú és jó eredményeket elérni. A kalóriákat szerintem nem lenne szabad számolgatni, annál inkább az, hogy miből viszed be őket. És a zsír valóban nem hizlal, magában, nem a zsíros kaják a fő ellenség, hanem a gyors felszívódású szénhidrát. 

Forrás: google search - sugar

Namármost. A könyvvel az a bajom, hogy tulajdonképpen annyiban összegezhető a lényege, amit itt fenn bevezetésként összedobtam. Nem hozott sok újat, kivéve talán az Update egyik új fontos "szabályát", ami szerint azok a jó élelmiszerek, amikben a CH (szénhidrát) 100g-ban 20 gramm csak, ez ugye a glikémiás indexe az ételeknek. 

A könyv rettentően bulvárosra sikerült. Minden második oldal egy kép, jó sok a piros szín, mint egy Story vagy egy Best magazinban, és ahhoz hasonlóan ismételnek kulcsmondatokat a szövegből a képek mellé-alá-fölé rakva. Túl sok a visszakérdezés, hogy vajon miért megy ez a lobbi a gyógyszercégek és az élelmiszeripar közt, vagyis tulajdonképpen miért nem indul hadjárat a CH-ok ellen. Felesleges ezeket az idegesítő kérdéseket dobálni, persze hogy ennek pénzügyi okai vannak, ha valóban vannak ilyen megfontolásokon alapuló kapcsolatok - most ez itt egy óvatosan megfogalmazott mondat volt -, és még az, hogy a betegségeken kaszálnak a gyógyszergyártók. 

A bulváros kinézet, fényes papír mellett viszont rengeteg az adat, a statisztika, az eszerint ez 2000-ben ennyi volt, emennyit emelkedett 2010-re stb. Ez szép és jó, de 

1, szakdolgozat ez, vagy egy életmód-könyv, gondolatébresztő könyv, akármi...?

2. ha nem szakdolgozat, akkor is meg lehet ütni az ember bokáját hivatkozások, forrásmegjelölés és citátumok pontos jelölése nélkül. Hellyel-közzel vannak ilyenek, de azért nem egészen van lefedve minden 

3. annyira nagyon nem moccannak rá az emberek a statisztikára: 200%-kal (most csak hasamra csapva írtam ide valamit) nőtt a cukorbetegek száma, hátaztán, én éhes vagyok, és itt van ez a jó kis hamburgerező előttem... szóval értitek. 

Gondolatébresztőnek nem rossz persze mindez, sőt. Nagyon szépen ki van hegyezve a cukorbetegségre, annak minden rangú és rendű következményével a vesétől a szemig, az amputált lábakig, és hát az elv, hogy ugye konzervatívan orvosilag elég rosszul kezelik a cukorbetegséget  - ami tény -, plusz a cukorbeteg is kb. semmit nem tesz azért, hogy ne legyenek majd később - nem most, hanem amikor már 20 éve cukorbeteg - szövődményei a betegségének. Saját ismerősöknél is látom, hogy igazából nem történik otthon semmi, ha valakiről kiderül hogy cukorbeteg. Nem történnek drasztikus változások, legfeljebb barnává válik a fehér zsemle, jóóó esetben, máskor még az sem, csak mondjuk a sanyarú sorsú ember, majd csak kettőt eszik meg reggelire, nem négyet... ez lófing. Igen, az.

Forrás: google search - junk food

A cukorbetegség kezelésében drasztikus változtatásokra lenne szükség - a gyógyszerek jók persze, és vannak akiknél egyszerűen megkerülhetetlenek, de az életmódbeli változtatásokra kellene a hangsúlyt helyezni. Norbi ebben eléggé élen jár, még talán az őt utálók is elismerik, ha más nem, a "fűrészporízű műkajái" - amiket mellesleg én imádok, és se nem rossz ízűek, se nem műkaják - legalább a cukorbetegeknek nyújtanak alternatívákat olyan dolgokra amit nem ehetnek. A tudatos cukorbetegeknek. Mert ugye a nagyátlag szarik bele, és halálra zabálja magát továbbra is, mert hát a gyógyszer leviszi, sőt annyira leviszi, hogy aztán már kiskanállal tolja be a finomított kristálycukrot, jaj nehogy rosszul legyen... meg hát mindenki büszkélkedik, hogy csak olyan 9-10 a cukra, az végülis mindegy, hogy ezzel is tönkremegy majd szép lassan mindene. 

Mint látszik, a téma megmozgat. :) A nagy kalóriahazugság viszont címadásként nem volt valami szerencsés szerintem, mert kb. 1 oldalka ha szól a kalóriákról, és arról, hogy miért nem számít igazán hitelesnek egy kalóriaérték egy fogyókúrában, Lehetne inkább a nagy diabétesz-frász, az többet elmond a tartalmáról.

Nagyon jó, hogy részletezi, miért is rosszak azok az élelmiszerek is, amiket diétásnak, vagy diétába beilleszthetőnek, "jónak" vélünk. A barna kenyereknek, durum tésztáknak tök ugyanolyan a vércukoremelő hatásuk, mint a fehér társuké... átverés a barna cukor is, az extrudált cuccok és a 100%-os üdítők. Mondjuk nekem ez nem újdonság, aki komolyan elhiszi, hogy 100%-os egy olyan dobozos vacak, és nem egy agyoncukrozott lötty, annak egészségére! :D
A tálalásban most persze az volt a lényeg, hogy szemeket nyitogasson Norbi, ebben viszont a kontra, hogy a régi könyveivel szemben itt szinte minden hirtelen tilosnak tűnik, és a sok tiltótábla bizony megnehezíti az életmódváltásban való elindulást.

Forrás

Irodalmilag ezt nem lehet értékelni, mert nem egy irodalmi mű. Kicsit fájdalmas volt az önismétlése, a harangok megkondításával és az agyonjáratott széteső félben lévő autó-hasonlattal. Nyomdahiba is maradt, és rések a pajzson, ahol támadható... A Magyar Dietetikusok Szövetsége már integetett is ezügyben. de mondjuk én ebben is Norbit pártolom, mert sokkal jobban felgöngyölíti mitől hízunk és mitől nem, mint a dietetika jelenlegi állása, és hát igen, ideje már felvenni a kesztyűt a cukros kaják, CH-tal telenyomott nasik ellen. Ez a sok-sok lassú halál sokba kerül az egészségeseknek és egészségtudatosaknak.
Katasztrófa, hogy milyen egészségtelenül táplálkozik mennyi ember, és hogy mennyire nem érdekli, vagy mennyire nem vonja le a konzekvenciákat, hogy ő vajon miért lett beteg, és vajon miért magasa vérnyomása na vajon miért? ... Senki nem hajlandó látni az összefüggéseket, aztán legyintve a genetikára, meg a rossz sorsára fogja, nem ám a hájpárnákra, amik mondjuk nem csak a bőre alatt, de a szervein is ülnek, hahó. (És vajon a sejtjeibe mi épül be? Mivel működteti a szervezetét? De hát ilyen bonyolult témákat kár felvetni a mai magyar társadalomnak - ebből a szempontból jó a könyv harsánysága és egyszerűsége - az ostobák is megijednek.)

Forrás: google search - carbohydrates

Összességében: nem a sikerültebb könyvei közé tartozik, és néha a vészharangok kongatása helyett - hogy az ő szóképével éljek - átesik a ló túloldalára. A kódtáblázatok pedig egyre jobban összezavarnak csak, amikor kijön egy újabb.