The Milestone Tapes

Ashley Mackler-Paternostro: The Milestone Tapes

Ez a könyvecske egyszer ingyenesen letölthető volt Kindle-re, így jutottam hozzá. Bevallom, meg se nagyon néztem, miről szól, annyira szép volt a külseje. Végre eljutottam az elolvasásáig is.

"That's the frustrating part; people will tell you 'life is full of choices'..., but it's the things that you have no say in that can hurt you the most."

A könyv nem könnyű, és nem is rövid, lassan rágtam át magam rajta, de nem azért, mert nem tetszett, hanem mert így esett jól. Súlyos témát boncolgat, és az egész életet, az élet szépségeit és bánatait próbálja maga előtt görgetni. Jenna, a főszereplő rákos beteg, nem tudnak segíteni rajta, és kénytelen feladni a többéves küzdelmet, lemond a további kezelésekről, a hátralevő időt nem kórházban és gépekhez, gyógyszerekhez kötve szeretné tölteni, hanem a családjával, kiélvezve az utolsó pillanatokat. Hárman laknak egy csodás, mesébe illő Port Angeles-i házban, ahol saját tengerparti részük is van: Jenna, a férje Gabe, és Mia, a házaspár még csak 6 éves kislánya. Az orvosok 6 hónapot mondanak Jennának, ebből kell hát kihoznia mindazt, amit szeretne... Egy életet nem lehet belezsúfolni ebben a néhány hónapba, és előbb-utóbb Jenna is kénytelen belátni, hogy vége szakad, hogy nem fogja ugyanúgy bírni a tempót az idő előrehaladtával és Miának is meg kell majd mondania, hogy anya nélkül marad... 

Kibékül a testvérével Sophiával, próbál tevékenyen részt venni a családi életben, és kiélvezni annak mozzanatait, minél kevesebb segítséget igénybe véve. És kiötli a milestone tapes magnószalagok ötletét is, amit Miának akar örökül hagyni. 10 fontos eseményt, mérföldkövet választ ki, és mindegyikhez magnóra mond egy szöveget, amit a kislány majd a megfelelő pillanatban elővehet, és édesanyja hangján hallhatja az útmutatást. Ilyenek vannak a szalagok közt például, hogy: az első szerelem, amikor először összetörik a szívedet, amikor apád újranősül, amikor elhagyod az otthont, amikor anya leszel te is. 

A könyv érdekes módon mégsem feltétlenül a címadó üzenetekről szól. Azt hittem viszonylag korán elbúcsúzunk Jennától, hisz elkerülhetetlen a vég, de nem így történt. Jenna a fő elbeszélő a könyv nagy részében, és bizony fájdalmasan végigkövetjük az útját a halálig, félelmeit, megpróbáltatásait, utolsó jó napjait, keserédes emlékek gyűjtögetését... Mia még nagyon pici gyerek az elején, ő csak évekkel később kap szót, amikor megkapja Gabe-től a tekercseket 16 éves korában. 

Tetszett a könyv, mert jó a stílus, mesélős, családregényes, bele tudsz helyezkedni az ismerős környezetbe, a hétköznapjaikba, ebbe az álomházba, amit Jenna álmodott meg a családjának, Gabe tervezett és épített meg, és ahol pont Jenna az, aki kiesik a körforgásból, hogy mindezt a megvalósult álmot megélje. Vártam, hogy újra a karakterekkel legyek, pedig semmi rendkívüli nem történt velük, a történet abszolút kiszámítható ugyebár, mégis nagyon vonzott magához mindig. 

Forrás

Meglepett a hosszú rész Jennával, Miát és a szalagokat tényleg háttérbe tolta ez a felosztás a narrációban, de jó volt megismerni részletesen ezt az átlagos, és szeretnivaló nőt, ezt az üdítően normális családot... Akiket megcincál és szétszed az alattomos betegség, a mellrák. Néhol nagyon szívszorító volt a könyv, és rettentően sajnáltam mindannyiukat, de az volt a jó, hogy a szörnyűségeket minden fronton kompenzálgatta a szerző: sikeres kibékülések, boldog kapcsolatok, kiegyensúlyozott viszonyok jellemeztek mindenkit, szóval tényleg egy normális család, normális embereiről lehetett olvasni. Egy jó házasság, jó nevelést kapott gyerek, szerető dadus, aki szinte családtag, rendezett anyagi körülmények, minden "szép", és persze egyetlen dolog, a halálos betegség árnyékában minden értékét veszti... 

Miát is épp annyira meg tudtam kedvelni, mint Jennát, elbeszélőként, és kíváncsi voltam a sorsára, és hogy a szalagokkal hogy boldogul majd el. 

Én biztosan nem tudnék olyan erős lenni egy hasonló helyzetben, hogy kivárjak akár éveket, hogy meghallgassak egy újabb üzenetet a szeretett személy hangján, valahonnan a múltból. 

Kicsit kifogásolom a rózsaszínséget és sziruposságot azért az egész komor történetben, hisz, ahogy korábban írtam fenn, minden olyan tökéletesen harmonikus volt. Túl jóra írtak szinte mindenkit, mindenki feddhetetlen és hótiszta, és kedves és szép. Ez egy picit bökte a szemem, de csak egy egész picit. Főleg amikor a tökéletes boyfriend is megjelent a színen Mia mellett. 

Furcsa volt az is, hogy Jenna nem igazán realizálta, mennyire bizonytalan ez a hat hónapos becslés is, és hogy mennyire nem akarta, nem tudta elhinni, hogy tényleg le fog amortizálódni - persze a tagadás lehet hogy egy automatikus reakció, ami előjön ilyenkor... Nagyon sokáig mindent ugyanúgy csinált, mint ha egészséges lenne. 

Azt is furcsálltam, hogy a szalagok felvételét milyen későre halasztotta... Én biztos nem mertem volna kivárni, hiszen egy hajszál választotta el attól, hogy már képtelen legyen a tervet teljesíteni. Amikor pedig mégis megcsinálja, kicsit hihetetlen - és fárasztó is lehet -, hogy mindent egyetlen délután alatt mond magnóra. 

Forrás

Ami még nem tetszett, az tulajdonképpen a történettől független dolog. Angol nyelvű könyvben először találkoztam hibákkal, és ennyi hibával... typo, nyelvtani hiba, kimaradt ige, megkettőzött félmondatok... hát szóval, ezért volt ez ingyenes valószínűleg...

Értékelés: 10/8 Remek könyv nem könnyű témában. Betegség, halál, búcsú, emlékek, gyász... és közben pedig az élet körforgása, a változások... és az ismétlődések. 

A könyv úgy ér véget, hogy The Beginning, nem úgy, hogy The End, ami nekem különösen tetszett, nagyon találó. Sok-sok szomorú mosolyt csalt az arcomra, jólesett.

Érdekes szavak, kifejezések:
- lanyard: rögzítőkötél
- boondoggle: mütyürke, haszontalan dolog :)
- hamper: akadályoz, gátol
- finagle: rászed, félrevezet, becsap
- ramekin: sajtos sütemény
- play hooky: iskolakerülés, lógás
- uppity: öntelt, beképzelt
- awning: napellenző, ponyvatető
- bassinet: bölcső, mózeskosár