Joe Abercrombie: Half a King - Az uralkodó

Az a helyzet, hogy én még ezelőtt nem olvastam Abercrombie-t. Tudom, hogy milyen sokan szeretik a könyveit, de mégsem került nálam terítékre. Úgy alakult, hogy én ezzel a kicsit ifjúságibbnak mondott high fantasy sorozatával kezdtem, a Szilánkos Tenger első részével, ami nemrég jelent meg az Athenaeumnál. 

Fülszöveg: "Régen, mikor a világot Nap Anya és Hold Atya irányította, amikor a nomádok Tenger Anyához és Föld Atyához imádkoztak, Uthrikot, Gettföld nagyhatalmú királyát és trónörökösét, nagyobb fiát saját alattvalóinak cselszövése teríti le. Yarvi, a kisebb fiú, a „félember”, aki úgy született, hogy jobb kezén egyetlen, görcsös ujj van, egy nap arra ébred, hogy király lett. A vékony fiú fejére azonban nagy a Királyi Fejpánt, s bár teljesen alkalmatlan a feladatra, mégis csatába indul, melyre halott apja helyett vezeti népét. De hiába nyomorék, hiába kerül rabszolgasorsra, éles elméjével kitűnik társai közül, s a számkivetettek furcsa seregének élére áll. Yarvi útja talán éppen oda vezet vissza, ahonnan indult: cselszövők, árulók és királygyilkosok közé…"

Elég rosszkor vágtam neki ennek a könyvnek, egy olyan periódusban, amikor munkamunkamunka után estére kb. 3 oldal olvasás után az ember elalszik, és arra a 3 oldalra sem emlékszik másnap. Így döcögősen indult az eleje, és kicsit unalmasnak is éreztem, de aztán szerencsére egyszerre lett időm is, és lett sokkal izgalmasabb és fordulatosabb a könyv is. :) Remek egybeesés!

Eleinte volt egy kis Trónok harca utánérzésem, mivel nemrég ismertem meg a Martin regényeiből készült filmsorozatot, és felettébb vicces volt, ahogy az agyam elkezdte behelyettesíteni Laithlin királynő helyére Catelyn Starkot, a "félember", nyomorék király helyére Tyrion Lannistert, de néha még Jaime-t is :D, Szilánkos Tenger - Keskeny Tenger, és még sorolhatnám. Persze igazából semmi hasonlóság nincs, és ahogy tovább olvastam és szépen kibontakozott a világuk, elmúlt ez az érzés.

A szerző

Yarvi, amikor megismerjük, nem igazán szimpatikus, de nem is félembersége, hanem kiforratlansága, határozatlansága miatt. Na meg érzi az olvasó is, valahogy nem a trónra teremtetett, sokkal jobb lett volna, ha szépen menetelhet a miniszterkedés előre kijelölt útján. Esküje gyerekesen túlvállaltnak hat, és őszintén szólva, nem is reméltem, hogy felnő majd a feladatokhoz, amit az istenek neki szántak. Legnagyobb meglepetésemre mégis Yarvi lett a végére a kedvenc és legkedvesebb szereplőm. Rég olvastam ilyen jól bontogatott személyiségfejlődést, jó karakter volt, és érdekes utat járatott be vele Abercrombie. Megszenvedett, de kikupálódott.

A bevezető részek után, nagyon olvasmányos, gördülékeny és mozgalmas volt a regény, mindig történt valami, változatos és színes szereplőket sorakoztatott fel, és nem lehetett kiszámítani, mi fog történni. Minden nagyon képszerű, sőt néhol még erőteljesen szagos is volt! De ez csak azt mutatja, hogy milyen érzékletesek voltak a leírások és a megrajzolt világ szinte megelevenedett. Fordulatokban sem volt hiány, bár nem mindegyik tetszett, de egy borzasztó elégedett fanyar mosollyal, félhangos nevetéssel fejeztem be az utolsó sorokat, és gondolatban megveregettem Yarvi vállát.

A humor és némi morbid humor sem hiányzik a lapokról, az evezőslegénység, majd később a vándorlók is megeresztenek egy-egy szatirikus beszólást, még a legnagyobb pácban is. Ez tetszett, mert szerintem fárasztó tud lenni egy idő után a sok acélos és kemény tekintet, ami csak halad a végcél felé (ehhem, Gyűrűk ura és a véget nem érő vándorlás a hajnali fények leírásával). A humor ezen lágyított egy kicsit, és szerintem épp a megfelelő mértékben.
Egyedül talán Sadiksirram karakterét éreztem túlzónak. Ő már áthajlott komédiába.

Meglepő volt, hogy mennyi női főnök, női vezető szerepelt a könyvben, és bár az elején úgy tűnt nagyon is a férfiak irányítanak ebben a világban, a király halála és temetése után egyre csak jöttek és jöttek az erősebb női karakterek is. Sadiksirram is az, pedig ő a hajóskapitány (mindig kalózkapitányt akarok mondani) - nem tudom olvastam-e már hajóskapitányról, és rabszolgatartóról, aki nő lett volna :D És a miniszterek is okos, fondorlatos nők voltak a vezető szerepű férfiak mellett és mögött.

Értékelés: 10/9 Igazi kalandokkal teli fantasy, kicsit ifjúságibb változatban, mindazonáltal nem hiányzik belőle a vérengzés, halál, és ármánykodás. Annyira nem finomkodik, és jól van megírva, tehát nem kell beskatulyázni YA-nak. Árulás, rabszolgaság, hosszú vándorlások, kemény próbatételek és a barátság fontossága is helyet kap. Ami meg még fontosabb: se nyál, se szerelmi háromszög, éljen! :D Jól megírt nagyon mozgalmas, karakterközpontú. Remélem hamar jön a második része is. :) 

Az olvasás lehetőségét köszönöm az Athenaeum Kiadónak!

A következő kötetek címe: Half the World, Half a War.