Oldalak

2013. február 22., péntek

Marie Lu: Legenda

A könyvben elénk tárt poszt-apokaliptikus Amerika jó részét víz borítja. A Köztársagábelieké a hatalom, állandó harcban állnak a Kolóniákkal. A nyomornegyedek lakóit időről időre tizedeli a rejtélyes Ragály, amire csak a gazdagok kaphatják meg az ellenszert, az oltóanyagot.
Az élet mintha egy nagy fegyverkezés és egy szervezett fegyencedzés lenne.A gyerekeknek 10 évesen át kell esni a Próbán, ami szóbeli és gyakorlati feladatokból áll, és a képességeiket méri fel, jórészt katonaiakat.
June Iparis az egyetlen, aki valaha is maximális pontszámot ért el a Próbán.
A Köztársaság, a szabályok, az iskolák szárnyai alatt nőtt fel. Szülei balesetben meghaltak, bátyja, Metias a legfontosabb számára. 

Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. A modern Robin Hood, akiről keveset tudni, szinte azt sem, hogy is nézhet ki pontosan fantomképe. Day papíron már halott... de valójában nem halt meg, őrködik családján, és amikor testvérét, Edent is megtámadja a Ragály, kész bármit megtenni, hogy ellenszert szerezzen a kórházból. A kórházban azonban épp Metiassal kerül összetűzésbe így hamarosan ősszekuszálódnak narrátoraink, June és Day cselekményszálai. Hunter and Hunt, vagy kerekedik még valami más is a kapcsolatból? Lehet, hogy több a közös pont bennük, mint gondolnák?

Ha belegondolok, ilyesmi történetre számítottam. Mégis, van sok minden, amiben meglepett, és olyan is, amiben csalódást okozott. 
Több értékelésben olvastam, hogy ahogy elkezdték olvasni az emberkék a könyvet, "elkapta őket a gépszíj", és alig tudták letenni. Ehhez képest én az elején kifejezetten gyötrődtem. Nagyon untam, nagyon nehezen lendültem bele, nyögvenyelősen  ment. Nagyjából a harmadánál kezdett el érdekelni, a közepe volt a legmozgalmasabb, legérdekesebb, és ugyan felpörgött a vége is, ott nekem mégis inkább egy kis lefelé íveléssel zárt. De ha válaszolni kéne, megérte-e nem feladni, azt mondanám megérte. 

Érdekes könyv, és nehéz is írnom róla, mert vannak de-k a gondolataimban, mégse tudok rajta olyan pontot találni, ami miatt azt mondanám nem jó. A világa nagyon érdekes, nem ismeretlen, hiszen írtak már ilyen diktatorikus, katonai felépítésű zsarnoki hatalmon alapuló disztópiákat, de lehetett volna még kicsit részletesebb az a rész, hogyan is alakult ki ez a rendszer, mi történt a régiekkel, miért olyan nagy esemény egy régi pénzérmét találni, amelyen az Egyesült Amerikai Államok neve szerepel. 
A szereplők szerethetők és emberiek, azt leszámítva, hogy kissé fiatalkának lettek megírva. A gyerekeknek 10 évesen kell átmenni a Próbán, Day és June 15 évesek, Tess még kisebb. Kaede-nél nem emlékszem, de szerintem hasonló lehet ő is. Gondolataik, viselkedésük, a szituációk alapján szerencsésebb lett volna 17-18 évesnek megírni őket, de végülis lényegtelen, úgyis ilyen korúnak képzeli szerintem az ember őket, hiába 15-nek kéne. :) Igaz, ami igaz, egy más, kemény, katonai világ, és a nyomornegyedekben az utcán élés is más embereket faragnak a gyerekekből, azért néha túl sok volt a bátorságuk, elszántságuk, kitartásuk, képességeik pedig súrolták a hihetetlenség határát.
A szerelmi szál mindig kritikus pont nekem, nagyon utálom a nyáladzást, de szeretem a szerelmet, ha hihető. És itt elhittem, és szurkoltam érte. :) 
A technikák tetszettek, de (megint de :)) nem értettem, most akkor mi veszett el a technikák közül, mi maradt meg. A hatalmas árvizek után hogy kreálták újra az elektromosságot, a mikrofon-technológiájukat, a világhálót, kamerákat, óriásképernyőket?

YA-hoz képest (young adult könyv) bőven vannak kegyetlen, nyers részei. Kínzások, utcai harcok, gyilkosságok, kivégzés... 

Kedvenc szereplő: Day - na az igazi nevét azt nem tudtam megemészteni, miután az elején Day volt, utána kiderül, hogy Daniel, onnantól kezdve nekem Daniel Day Lewis  lett, hiába akarták itt rám tukmálni a Daniel Altan Wing nevet. :) 
Kedvenc szereplő, akinek érdekel a sorsa még: Tess.
Kedvenc szektor: Nima szektor :) Bizony, Nima, ajánlom figyelmedbe! :) 
Kedvenc rejtély: a csatornák számai. 
Következő kötet: Prodigy.

Értékelés: Összességében engem nem szippantott be, és nem rágom a körmöm a folytatása miatt (azért arra eddig csak a Harry Potter és a Fever vett rá :)), nem is tartom a műfajban kiemelkedőnek, mégis olvastatja magát, sablonelemei (hatalmi rendszer, lázadók, szimpatikus közellenség, különböző világból származó szereplők sorsa összekapcsolódik stb.) ellenére tud újat mutatni, és izgalmas, karakterközpontú sztorit hoz a poszt-apokaliptikus Amerika egy újabb változatába csomagolva. Szívesen nézném filmen is.  
Az eleje nálam gyenge 2-es, a közepe 9, a vége 6, így végül 7-est adok rá. 
10/7

Az olvasás lehetőségét köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak és Borostyánnak! 

Fülszöveg: "A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése