Pupillatágítás

  Maryrose Wood: The Poison Diaries

A sok pozitív értékelés hatására úgy két éve megvettem  magamnak a magyarul Méregnaplók címen megjelent sorozat első részét. Most került rá sor, a várólistacsökkentés kapcsán. 

Figyelem!!! Teljesen, totálisan SPOILERES bejegyzés!!! 

A történet főszereplői Jessamine Luxton, a 16 éves tipikusan engedelmes, az életről mit sem tudó falusi csitri, apja, Thomas Luxton, a helyi gyógyító, aki minden tudást meg akar szerezni a gyógynövényekről, amit csak lehet, és saját gyógyfüves kertjeiben nevelgeti főzeteihez szükséges növényeit. Majd hamarosan megjelenik a háromszög harmadik csücske is, Weed (a magyar fordításban Gyom), akit egy elmegyógyintézet vezetője hoz el lóháton Luxtonékhoz, mert meggyógyította az őrült betegeit (muhaha :D), és mikor szemére vetették, hogy nem lesz üzlet, a kútba valami olyasmit tett, amitől meg megőrültek az emberek. :) Weed ott marad az apátságban Luxtonékkal, és szép lassan előbújik rejtekéből, kibontakozik, és megosztja titkát Jessamine-nal.: közvetlenül tud kommunikálni a növényekkel, azok megosztják velük titkaikat, innen a titkos receptek ismerete, innen a főzetek összetétele, amiket használt. Jessamine apja kétkedve fogadja Weed ötleteléseit, de hamarosan ő is belátja, hogy nagy tudás birtokában van a fiú, olyan tudáséban, amire ő évek óta hiába ácsingózik... 

A szerző

Egy régi apátság romos maradványaiban élnek, körülöttük csak a mezők és gyógynövényes kertek, köztük a lelakatolt apothecary garden (nem tudom mi volt magyarul), ahova Jessamine nem teheti be a lábát, és ahol Thomas Luxton a világ minden tájáról összegyűjtött bár hogy hogy ment ez a fickó a világ minden tájára meg miből, az rejtély veszélyes és mérgező növények tenyésznek. A kert annyira gonosz növényekkel van teli, hogy Weed első alkalommal  már akkor rosszul lesz, amikor közel kerülnek a kapujához. Később azonban mégis kénytelen többször is megjárni a ködös, rejtelmes kert mélyét, hogy segíteni tudjon Jessamine-on. 

A fiatalok között állítólag kibontakozik a szerelem, ami igazából a néhány nevetséges jelenetükből nekem nem jött át. Túl ingerszegény ez a környezet, persze hogy Jessamine belebolondul az első ellenkező neműbe, aki nem az apja... Hipp-hopp és pupillatágítanak a belladonnával (nadragulya fekete bogyója), amitől Jessamine majdnem megvakul, de azért vakon egymásnak esnek és ki tudja mi történik, mert azért homályosítsunk el mindent egy ifjúsági könyvben, és rájuk tör az apa :). Következő jelenet: el vagytok tiltva egymástól büdös kölykök! :D Azután: ünnepi vacsora, Jessamine öltözz ki, főzz valami különlegeset, ünnepeljünk abszinttal, ja, hogy mit is? Hát Weed és Jessamine eljegyzését, ahogy apuka elrendezte. :) Az mindegy, hogy az egész mindenség totál out-of-character lesz hirtelen, mert nincs időnk ezzel foglalkozni, Jessamine ugyanis pillanatok alatt rosszul lesz, és súlyos betegségbe zuhan. Élet és halál küszöbén vergődik lázálmok közt, miközben Weed próbálja megtalálni a gyógymódot neki. Nem tudom bárkinek is kérdés volt-e itt, hogy mérgezésről van szó, egy háromszereplős könyvben nem is nagyon volt nehéz kisakkozni, na vajon ki lehetett... A mérgezés után a könyv narrációját nagyrészt Weed veszi át, szóval kétség sem marad, hogy a tettes az apuci. A könyv átmegy valami szürreális maszlagba innentől, ahol Jessamine együtt repked egy fekete szárnyas Oleander nevű fazonnal, aki a Mérgek Hercege, miközben a gonoszul sustorgó mérgek a növénykertben Weedet gyilkosságokra veszik rá azért cserébe, hogy megmenthesse szívszerelmét. A végén kiderül, ami beborul, mégsem kapja meg senki a méltó büntetését, sorsát, semmi, Weed majdnem megöli Luxton papát, majd mégis elbandukol világgá, mert ajaj, már nem méltó szíve hölgyéhez - hadd ne röhögjek :D -, Jessamine pedig  magához tér az ellenszer hatására, és putty, filmszakadás, a könyvnek vége. 

A magyar kiadás

Először is: Nyááá. 

Mindenkit butának és korlátoltnak éreztem a könyvben. 

A sztori lehetett volna jó, de több ponton nekem nevetségessé vált, hiteltelen volt a szerelmi szál, elrugaszkodott a méregkerti és lázálmos rész. Lásd feljebb.

A naplóforma furán van megvalósítva, ami valóban naplójegyzet az nagyrészt az időjárás ecsetelése... 

Jessamine-t az elejétől fogva utáltam, és én se értem pontosan miért, de egy idegesítő, taknyos 8 évesnek láttam és hallottam végig magam előtt, akinek szó szerint folyik az orrából a takony, ettől siránkozásai, duzzogásai még röhejesebbek lettek. Hogy az agyam miért csinált belőle ilyen képet, nem tudom, de innentől nem volt ebből visszaút.

Hogy leírjam ami tetszett is (nem lesz hosszú): 

- A méregkert (egész addig amíg nem dumáltak a mérgek) és az azzal kapcsolatos gondolat, hogy milyen veszélyes dolog is egy helyre tenni minden olyan mérgezőt, amit az anyatermészet gondosan elválasztott egymástól, akár külön kontinensekre helyezve őket...

- A borító és a kötés kifejezetten szép. 

- ...

Azt hiszem ennyi. 

Ez nem az én könyvem volt, és bár úgy tűnt az elején, hogy élvezni fogom, az utolsó harmad végképp elrontott mindent, és ahogy elkezdtem írni róla, rájöttem, mennyi minden idegesített benne.
Összességében "mégis mi volt ez?!" érzést hagyott bennem.

Értékelés: 10/4 jóindulattal. Sok jót olvastam a második kötetéről, hogy Jessamine  mennyit változik, és micsoda végzet asszonya lesz, de valahogy nem vonz. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy el kéne olvasnom mert tetszene, és nagyon más mint ez a rész, szóljon :) vagy ha esetleg még akartok ilyen  kiborulós kritikát olvasni tőlem :D

Érdekesség: Jessamine Dél-Karolina állam növénye, valami jázminfajta. :)  

Forrás: toxiccherrytumblr.com