Julie Caplin: The Little Café in Copenhagen

Alig hiszem el a szerencsémet, hogy egymás után - jó persze pár mesekönyv mindig közbeékelődik -, sikerült rányúlnom két olyan regényre, amik remek szórakozást jelentettek. :) 

Finlay Donovan kalandjai után a Julie Caplin kötet is egy olyan választás volt, aminél alig vártam, hogy folytathassam a sztorit, hogy visszatérjek a szereplőkhöz, és megtudjam, hogy alakul a sorsuk. Ráadásul mindkét könyv sorozatkezdő rész, szóval az a nagy helyzet, hogy Elle Cosimano és Julie Caplin olvasások bizony várhatók még a jövőben; mindkét sorozatot el akarom olvasni. :) Caplin könyvei a Romantic Escapes címet kapták, és eddig 8 kötet van a sorozatban, amelyek közül 6 már magyarul is megjelent.

Az egyes részekben mindig más és más országban játszódik a sztori, és az első kötet alapján ez tényleg számít is, szerves része a történetnek. Az Egy csésze kávé Koppenhágában abszolút belebolondított Dániába, a dán életérzésbe, a hygge-be, és ha tehetném, azonnal utaznék is, felfedezni Koppenhágát.

Az sem tántorított el, hogy ismét kicsit romantikus sztoriról van szó, és örülök, hogy bele mertem ugrani, mert szerencsére sokkal többről szólt a regény, mint amit az összejönnek-e és hogyan jönnek össze problémakör adhat. A főszereplő, Kate élete nem a várt irányba fordul, amikor nem őt, hanem sunyi pasiját léptetik elő a cégnél. Kate viszont kap egy új megbízást, csak úgy mellékesen, lehetetlen rövid határidővel, egy új áruházzal kapcsolatban, ami a hygge életérzést hozná el Londonba. Szegény Kate persze azt se tudja eszik vagy isszák a hygge-t, de lakótársával, Connie-val belevetik magukat a dologba, és mindez olyan jól sül el, hogy Kate hamarosan Koppenhágában találja magát egy kis PR túrán, egy csokornyi újságíróval együtt, akiket neki kellett összeverbuválni, hogy megismerjék a hygge-t, a dán boldogságot, és aztán hírt is adjanak róla az ötnapos kirándulás végeztével.

Az újságírók hajkurászása során akad össze Kate egy Benedict nevű, igen pokrócmód viselkedő férfival, aki nyilván a későbbi love interestté válik majd, sok-sok kaland révén.

A csapat, akit Kate-nek tyúkanyó módjára össze kell tartania, terelgetnie, felvigyáznia, igencsak vegyes társaság. Annak rendje és módja szerint persze rögtön lesznek klikkek is, valaki mindig eltűnik, vagy elkésik, esetleg kiborul, vagy megsérül... Nincs is szerintem ami jobban összekovácsolná az embereket, mint az, ha egymás útitársai lesznek. :D Ez itt is bebizonyosodik.

Igaz, vannak haloványabb szereplők is, de mindenkit közelebb hoznak az olvasóhoz a kalandok, és mindenkinek lehet kicsit drukkolni valamihez. Főleg persze Kate-nek, hogy nehogy retorziók érjék a munkahelyen a dán túra miatt, és hogy minden a lehető legjobban alakuljon - a szerelmi életét tekintve is. ;)

Kedveltem, ahogy alakult a történet Bennel, jó volt a partin való külön találkozás, és az is, hogy Ben nem a tökéletes és feddhetetlen lovag képében tűnt fel, hanem igenis épp rossz napja volt, és faragatlan volt - mindannyian tök máshogy viselkedünk a különféle élethelyzetekben, normalize being Ben! Én is lehet elküldöm a 'csába, ha valaki felhív így a semmiből, és megpróbál beszervezni valamibe, ami épp nem jókor talál meg.

Jók voltak a kisebb-nagyobb botrányok, kalandok, a városnézés. Egyedül talán a vidámparkos részeket untam. Illetve szerkezetileg fura volt, hogy mennyi volt még vissza, miután már hazaértek az útról. Nem tudtam mi lesz vajon még a bonyodalom ezután. Bár kétségtelen, hogy az utazás eseményei voltak jobbak, azért még maradt a történetben szufla a végére.

A legeslegvége talán egy picit szirupos lett, de ennyit megbocsátottam neki, amúgy nagyon kellemes élmény volt az olvasás, és zsong a szívem a hygge-ért és Koppenhágáért. ♥ Szeretnék olvasni Meik Wiking könyveket is a hygge-ről.

Az ajánlást nagyon köszönöm Suhakatának, neki köszönhetem ezt a szuper élményt, és új belebolondulást. :)

Tokió, Párizs, Dublin here I come, jöhetnek a következő Julie Caplinek. :) A második rész amúgy Brooklynban játszódik, és az egyik eddigi mellékszereplő, Sophie lesz a középpontjában.