Oldalak

2016. február 21., vasárnap

Karen Marie Moning maraton - az év nagy újraolvasása


Akik nyomon követték az olvasásaimat a könyves közösségi oldalakon, azok már látták, hogy végigszáguldottam újra Karen Marie Moning Fever sorozatának eddig megjelent 7 kötetén, mielőtt nekivágtam az új résznek. A sorozatot már 2011 óta szeretem, az alap 5 kötetet negyedszer olvastam most újra, a két frissebbet (Iced és Burned) másodszor. Kellett is egy kis frissítés, mert ahogy az lenni szokott, míg az első részek történéseire és hangulatára pontosan emlékszem, az utóbbi köteteknél rettentő nagy darabok egészben estek ki a cselekményből, az apró részletekről meg ne is beszéljünk. 
Ez a poszt most az újraolvasást, annak élményeit taglalja, aki a könyvekről szeretne ajánlót olvasni, az kutakodjon a Fever címke alatt, vagy tekerjen a poszt végére ahol linkeltem minden eddigit. ;) Ez egy "jegyzetelős" poszt, a végén némi összegzéssel. 
Sietősen, mert már benne vagyok az új rész történéseiben, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy folytatódik... :) 

A sorozat magyarul Tündérkrónikák néven fut. 
SPOILEREK vannak, mivel ez egy több kötetes, egymásra épülő világ, szóval mind your step!

A Fever-olvasások krónikája (főleg magamnak dokumentálva):
  • 2011-ben először (2012. januárra átcsúszott az 5. kötet)
  • 2012. újraolvasás (5)
  • 2013. újraolvasás (5) + új rész: Iced
  • 2015. csak Burned, az újrázás elmaradt
  • 2016. újraolvasás (7) + új rész: Feverborn (olvasás alatt)


Jegyzeteim az egyes kötetekhez a mostani újraolvasás közben: 

Darkfever (Keserű ébredés)
- úúristen mennyire szeretem, witty párbeszédek, Barrons Ms. Lane-ezése, az egész kibontakozó rejtély apró darabkái... 
- meglepett, hogy Mallucé és O'bannion már itt van, azt hittem csak a másodikban léptek színre
- Barrons olyanokat mond, aminek elsőre nem értettük a lényegét, pl.:  "there are things hard to kill and there are things impossible to kill"

Bloodfever (Álom és valóság)

- most érzem azt, hogy összekeverem mi miben volt és milyen sorrendben! :) kuszálódott a fejemben a cselekmény némileg
- szegény O'Duffy alakját összemostam Jayne-nel :O és amikor megjelent Jayne és meghalt O'Duffy, csak akkor jöttem rá, hogy ők nem ugyanazok, szégyellem is most magam rendesen!
- ez a kötet mindig kicsit kedvencként rémlett a sok gruesome részlet miatt, a bezártság, Mallucé-féle kínzások és a csodával határos megmenekülés... mégis valahogy most sokadjára nem tűnt olyan nagyon hosszúnak ez az epizód, a végjáték hamar lezajlott. Ugyan már tudtam mi fog történni, mégis, korábbi újraolvasásokkor jobban élveztem ezt a részt.

Faefever (A hajnalra várva)

- most nem röhögtem magam szét a MacHalo jeleneten :D Ez furcsa, a legutóbb könnyek közt vergődtem.
- a tortás viszont durva volt, most sokkal jobban hatást gyakorolt rám 
- a humor remek, nagyon élveztem minden kis poént
- a falak leomlásával és a cliffhangerrel, amikor Mac pri-ya lesz, ez egy igazi vízválasztó rész


Dreamfever (Rossz hold kelt fel)

- Itt volt az első olyan jelenet, amit tényleg nagyon felvéstem az emlékezetembe: 8 másik férfit emleget a kilencekre, amikor Mac Pri-ya az apátság pincéjében, és eljönnek érte! A Burnedben, igaz, csak a glossaryban hátul, írják, hogy az egyikükről az a pletyka járja, hogy nő... ? A Burned posztomban már benne volt a múltkor is, hogy ennek utána kell nézni, hát most utánanéztem, de nem vagyok előrébb. Mindenesetre a negyedik elején a nine 9 férfiból áll. 
- a Ryodannel való első találkozás, wooow, most sokkal jobban megfogott, mint eddig bármikor, vagy csak totál elfelejtettem... Az sem rémlett, hogy ilyen későn találkoztak Mac-kel, eddig csak telefonáltak. 
- korábbi olvasásokkor szerettem elmerülni az elejében ennek a könyvnek, amikor Barrons visszahozza Macet a mindless állapotból, most valahogy tekertem volna közben. Pedig amúgy nagyon szeretem azt a törődést, ami átjön, és lehet röhögni, hogy milyen butaságokat beszélek, hiszen egyfolytában csak dugnak, de ez nem igaz... Barrons azon van, hogy Macet visszahozza önmagába, amikor táncol, fényképeket néz vagy karácsonyfát állít vele... Amikor az emlékeit ismételgeti neki. Megható részek ezek a sistergő erotika leple alatt.
- a Beast különféle megnyilvánulásaira Faeryben nem emlékeztem, ezt a részt ezúttal nagyobb élvezet volt fogyasztani, az újdonság erejével hatott. :) A végkimenetelre persze emlékeztem - hogy is lehetne elfelejteni azt - , bár nem könnyeztem meg, tudva a tudvalevőt. :) 

Shadowfever (Új nap virrad)

- nem emlékeztem, hogy tér vissza Barrons és mikor... Már vártam, mert Mac bömböléséből viszont már sok volt.
- Mac olyan buta, amikor azt hiszi valami más szörny tért vissza, amikor végül tényleg megjelenik Barrons... :D
-  a Darroc-os részek minden egyes újraolvasásnál kiesnek, úgy látszik a kis ideig "főgonosznak" vélt gonosz nem hagyott bennem mély nyomokat. 
- rendkívül meghatott az a rész, amikor Mac elmondja Barronsnek, hogy úgy tűnik Dani felelős Alina haláláért... Igazán mély beszélgetés, teljesen felkavart, pedig eddig még sosem sírtam ezen a jeleneten. Belegondoltam, hogy Barrons bizonyára a saját fiára gondolt, amikor arról kezdett beszélni, vajon Mac komolyan gondolja, hogy a szeretet csak úgy elmúlik egyik pillanatról a másikra egy ember iránt? 
Az ultimate könnyfakasztó persze a "You choose what you can live with, and what you can't live without."
- az Adames pár mondatocska nagyon érdekes volt a Chester's-ben, várom, felbukkan-e újra Adam
- a Sinsar Dubh üldözése és a könyv végjelenetei nagyon hosszúak, sokkal pörgősebbnek tűnt korábban. 

Iced (Iced - Megnyílik az ég)

- a főleg Dani által narrált kötet marad a rangsorban továbbra is az utolsó, és nem azért, mert nem szeretem Danit... Valahogy ez a leggyengébb láncszem. 
- a hangokra és a Hoar Frost Kingre emlékeztem, arra hogy hogy is eliminálják a szörnyet, egyáltalán nem, szóval ez újfent meglepetésként ért. 
- a vasról beszélnek egyszer, hogy nem csak a Fae-knek nem jó, van egy sanda gyanúm, a kilenceknek sem. A Chester'sben nincs vas, és nincs még valami más sem, talán pont az ami az ő kriptonitjuk lenne... 

Burned  (nem jelent meg magyarul)

- ez a könyv... csupa meglepetés volt számomra! :D 
- azon túl, hogy tudtam, jön Jada, az Unseelie Princess, Kat és Kasteo összezárva lesznek, Kat terhes, és nem tudjuk kitől, és hogy egy tiroli hegymászás keretében kimenekítik Christiant a Crimson hag karmai, pardon lábai közül, SEMMIRE az égvilágon nem emlékeztem. :D 
- Lor pri-yasága, majd ál-pri-yasága, a kavarás Jóval, a fekete lyukak, a ZEW-k, az, hogy vajon hol van Dani kardja, meg hogy úgy egyáltalán nincs meg (?), abszolút kitörlődtek az agyamból... 
- meglepetésként ért az is, mennyire nagyon kevés Dani van a kötetben, mielőtt Jadát kapunk. Talán egy fejezet... 
- emlékeimben nagyon hosszú időnek tűnt, amíg Mac és Dani "rosszban voltak", nem találkoztak, kerülték egymást, ehhez képest ugye csak az Iced kötet alatt. Ennek persze az a magyarázata, hogy mindent egyben olvastam, az Iced és a Burned voltak már azok a kötetek, ahol várni kellett a megjelenésekre, és így persze hogy több idő telt el az életben, a könyvben meg be voltak ragadva az adott szituációba... :)
- Dancert miért kerülik a ZEW-k, mint a kilenceket? 

Jólesett belemerülni ebbe a világba ismét... A Temple Bar District, a Barrons Books&Baubles, és úgy egyáltalán egész Dublin, még ha teljesen fae-infested is, és kitalált, misztikus események változtatják napról-napra az arculatát, az egyik kedvenc könyves helyszínem. ♥

Jericho... ♥/ Ryodan ? 
Igaz, ami igaz, a Shadowfevernél, ami a sorozat leghosszabb kötete, majdnem 700 oldal, már kicsit türelmetlenkedtem, ugyan mikor érek már a végére, rezgett a léc, és majdnem úgy döntöttem, ki is hagyom már az Iced és Burned olvasást, végül nagyon örülök, hogy kitartottam, mert így az igazi élmény most a Feverbornba belemerülni, ami abban a pillanatban veszi fel a fonalat, ahogy a Burned véget ért, szóval képben kell lenni. :) A Shadowfever változatlanul a legepicebb rész szerintem az egészben, és igazi részletes mitológia rajzolódik ki, lezárul egy nagy csomó rejtély, miközben mégis ezer kérdés marad megválaszolatlan. A sorozat legjobbja. 

Amilyen tempóban haladok, hamarosan jön a Feverborn bejegyzés is! :) 
Remek volt ez a kör, nem bánom az időt, amit rászántam erre a ~3100 oldalra, a sorozat újraolvasására. :) 

Linkgyűjtemény: (a freeblogos posztok nincsenek itt csak)
- Iced
- Nyelvi poszt - A_d(d)ictionary to Moning

/A  képek illusztrációk. Forrás./

8 megjegyzés:

  1. Én még csak az első öt részt olvastam, és sose jutottam el az Icedig, sőt, nagyrészt azokra sem emlékszem, amiket az első öt részről írtál :D Lehet érdemes lenne elölről kezdeni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hű, akkor csak óvatosan a több poszt-résszel! :D én is meg szoktam lepődni, mennyi mindent elfelejtek... de végülis egy könyvmoly álma, hogy újraélhesse a kedvenc könyvét, mintha megint először olvasná, és ez majdnem olyan. :D

      Törlés
  2. De jó ez az újraolvasós beszámoló! :)

    Hú, emlékszem milyen szkeptikus hozzáállással olvastam az első részt (akkor még semmilyen urban fantasyt meg hasonlót nem olvastam) és még magamnak se bírtam volna bevallani, hogy tetszik! :)

    Barrons nekem amúgy nagyon nem ilyen, mint a képen, örülök, hogy előbb olvastam, mint hogy láttam volna róla bármi elképzelést, mert így lett egy saját verzióm. :)

    Ui: Nem az Új nap virrad az utolsó? Nem kötekedni akarok, gondolom csak elírtad. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Hehe, nem lehet ellenállni ennek a sorinak! :)
      Jajj, de, köszönöm, igazad van! Elírtam a magyar címeket véletlenül. Keverem őket, mert sose olvastam magyarul (meg mert elég semmitmondók :D ), de hozzáteszem, annak idején meg kellett nézegetnem az angol címeket is, na most melyik is hányadik...

      Barrons nekem se ilyen Gandy, de ő a "modell" hozzá. Mostanában hogy több Ryodan van, inkább őt képzelem ilyennek, mint a gif, Barrons nekem is más picit, de nem tudnék egy konkrét pasit mutatni hozzá. Sokszor elég elmosódott még az én agyamban is.

      Törlés
  3. Én eddig még csak egyszer olvastam újra, most nyárra tervezem a következőt. Nekem az egyik kedvenc újraolvasós pillanatom az volt amikor Barrons először megjelenik, akkor nagyot dobbant a szívem :D Meg amikor Ryodan, sőt még akkor is amikor Dani. Ahh, nagyon szeretem ezeket a szereplőket :) Nem hiszem, hogy Moning valaha is el tudná annyira rontani a sorit, hogy ne olvasnék róluk szívesen.

    Fú, a Burnedből nekem is sok minden kimaradt, két tök "új" információt is írtál . Dancerrel tuti nem stimmel valami.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj én azt is nagyon bírom, amikor az Iced-ban a kihagyás után, amikor nem szerepel Barrons, a Burned-ben végre megjelenik újra, és csak annyit mond ugyan, hogy 'Dani', de én mégis beleborzongok. :D Nagyon szeretem én is a szereplőket, és az egész hátteret. Azért, mindig valami érdekeset pingál még hozzá Moning. Ma fejeztem be a Feverbornt és wow, a vége nagyon jó. :)

      Hehe, a Burned nagyon kiesett nekem is. :D

      Törlés
  4. Látom megírtad, jó lett, bár továbbra is Dani rajongó vagyok, és abban teljesen igazad van, hogy a cselekmény az Icedban a legnyomibb, engem most már idegesít Mac, pedig az első ötben bírtam, vagyis az első háromban nem annyira. :D Jó, hogy összefoglaltad, én már totál elfelejtettem. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Feverbornban nekem is kicsit sok volt már a Mac-filó, de azért bírom őt is, bár én az elejétől szerettem, már Barbie-nak is. :D Dani egyre érdekesebb, és elég jól megvédte, és elmagyarázta Moning az új könyvben a Jada-dolgot is, én abszolút megbékéltem, még ha a Dude-olás hiányzik is. :)
      Hát, ez inkább csak jegyzetke, nem összefoglalás :D

      Törlés