Baráth Katalin: Az arany cimbalom (Dávid Veron 4.)
A borostyán hárfa volt a legjobb a Dávid Veron kötetek közül, nyáron olvastam, két éve a Balaton partján. Amikor jött a cimbalom híre, külön örvendeztem, mert címötleteltem a posztomban és bár nem arany, de ezüst cimbalom volt a felsorolásban :) Hú, nyáron megint Veront lehet olvasni! A könyv végül picit később került a kezembe, és valahogy nem akaródzott nyaralni vinni, vagy nyaraláson olvasni. Olyan nagy volt és komor. Persze szép, és igényes, imádom a kinézetét, és nagyon "felhasználóbarát", még kihajtogatva sem törik meg a gerince. Hogy, hogy nem, a nyaram jó része a cimbalommal telt mégis, de nem az olvasásával, hanem azzal hogy mennyit tologattam. Van ilyen néha. Belevágtam, ajj, de jó, Veron!!!... és jött az első koppanás, amit aztán követett a többi. Bakter, vonatrablás, Rózsa Sándor. Híjjja.
Elkezdtem jegyzetelni vázlatposztba á la Amadea, és már az első három mondatom (nem lett több) ez volt:
"Uncsi a vonatrablás. Mi az hogy áristom? Mennyi betű van egy oldalra zsúfolva!"
A vonatrablás annyira megfeküdte a gyomrom, hogy két hétre félredobtam a könyvet, aztán csak utánanyúltam, hogy kell azért benne Veronnak is lenni, hello, és találtam is, bár keveset.
Én imádom Baráth Katalint (imádlak Kata!) és a könyveit is, főleg a zongorát és a hárfát, de ez a kötet nekem óriási csalódás volt.
Olyan "szép", hogy az már a szépirodalom kedvelőinek kecskeszakáll-simogatását avagy összeszorított rúzsos-csücsörítéssel való bólintását váltja ki. Mintha Mikszáthot vagy Móriczot olvastam volna, töményen, azok minden cikornyás unalmával és hosszas bevezetéseivel. Túl kevés Veron, túl férfias-fiús háttérvilág. Jóska és Pista roppant tehetetlen páros, Dávid Szilveszterről jó, hogy kiderült több minden, de igazság szerint a végére leginkább csak kupán csapni akartam volna egy vizeskorsóval/ostornyéllel/gémeskút vedrével... a megfelelő aláhúzandó.
A közepe táján, amikor a két szál összeér, és valamit megsejt az ember, élveztem olyan 30-40 oldalt belőle, és fellelkesültem, aztán visszasüppedtünk (én és a nevezett könyv) ugyanoda...
A háborús hangulat csak valami sötét felhős pecsét volt, pedig azt hittem közelképet kapunk a világháborúról, a készülődésről, nem mintha érdekelne, mert bbrrr, történelem. Ugyanígy, brr, betyárok, brr, vonatrablás, brr parasztos beszéd. Elveszett az a rusztikus parasztosság ami eddig uralta a Veron-regényeket, most valahogy tényleg Rokonok utánérzésem lett - amivel ki lehet engem kergetni a világból (brrr!!). Nehezen követhető, túl bő lére eresztett. Ha ez az új Veron-irány, akkor én búcsút intek.
Az utószó egy-két mondatában több érdekfeszítő dolog volt, mint az egész regényben, pl, hogy egy japán ember írt életrajzot Rózsa Sándorról, vagy hogy van könyv, ahol híres betyárok fotóit meg lehet nézni.
Mellesleg szerintem sokat elárul, hogy az utószó maga is milyen válogatott szavakkal lett megírva, hát ki se tudtam bogozni egynémely mondatot, ez már nekem egy kicsit rájátszás a szépírásra.
 |
| Forrás |
De a regényben is komplett oldalakat nem értettem meg, vagy épp azt se tudtam ki szerepel. Olyan messziről kanyarodott be néhol a társaskocsi a kanyarban, hogy csak bosszús lettem, most olvassam újra, vagy menjek tovább? Volt, hogy kiderült valami, de nem igazán rémlik kiről derül ki valami... kissé túltobzódtak az inkognitók is. Erőszakot téve magamon, végigolvastam, de a befejezés sem hozott nyugtot, ellenben kételkedem egy asszonyszemély erejében, és hát kicsit nevettem, ahol nem kellett volna, de ez már spoiler lenne.
Kedvenc jelenet: Veron a dézsában fürdik + Ady kötet :)
Unalom a köbön: Rózsa Sándor.
A rejtély: oké, de kissé erőltetett és nehezen bogozható ki.
Kedvenc idézet:
"Dujmovics asztaltársasága, Dávid Jóska, Vékony doktor és Remete Pista tisztában voltak vele, hogy a polgári élet gyönyörűségein a kapitány legfőképpen a férfitársaságot, a bolgár dohányt és azt az áldott csöndet érti, amihez az elmúlt hónapokban ritkán jutott hozzá, lévén az ifjabb Lázó (a legtöbb kisdedhez hasonlóan) nem fogta föl édesatyja türelmes magyarázásából, hogy a fogak szaporodása olyan öröm, amit inkább a néma szerzetesek jámbor derűjével, mintsem a tatár hadak fékevesztett üvöltésével illik kifejezni."
Értékelés: 10/4 Nem lettünk cimbik. Kérek valami lélekbalzsam könyvet, tanyák, ostorok, Sándorok kíméljenek.
Itt vannak róla lelkes posztok, mert a többség (rajtam kívül mindenki?) szereti: Amadea, Ilweran, Lobo.
Óóó, nem gondoltam volna, hogy fogok nemtetszős értékelést olvasni erről a könyvről! Nekem még hátravan, de azért reménykedem benne, hogy tetszeni fog.
VálaszTörlésBrr, a Rokonokat nem bírtam végigolvasni, mai szemmel nagyon lassú és eseménytelen (legalább is az eleje, nem tudom, később érdekfeszítőbb lesz-e).
nagyon jó ez a cím. :D
VálaszTörlésSajnálom, hogy nem jött be. A hard-boiled krimik és a magyar irodalom egy része nem a neked való. A könyv elején totál megijedtem, hogy 1. Hol vagyunk és miért; 2. Hol van Veron?! Az jutott most eszembe, hogy Baráth Kati kilépett a komfortzónájából, a bájos Veron-közegből, és az olvasókat is kiléptette. Talán ezért is teszi egy időre félre Veront, nem akar beskatulyázódni, de ez csak az én spekulációm.
VálaszTörlésSejtettem, hogy nem lesz nagy a szerelem, miután láttam a GR-en, hogy hetekig küzdöttél :) Én sokkal gyorsabban olvastam ezt a részt, mint akár a kedvenc Hárfát, de én szeretem Mikszáthot meg még Móriczot is, s erre még rájött a kaland, úgyhogy roppant jól szórakoztam.
VálaszTörlés"Olyan "szép", hogy az már a szépirodalom kedvelőinek kecskeszakáll-simogatását avagy összeszorított rúzsos-csücsörítéssel való bólintását váltja ki." :)))
VálaszTörlésTovábbra is sajnálom, hogy nem jött be, de a poszton remekül szórakoztam :) Van ilyen...
nekem már az bejön, hogy betyáros, úgyhogy kezdem lassan azt a fekete zongorát végre :D
VálaszTörlésSajnálom én is, hogy nem jött be neked, én szerintem már annyira vágytam Veronékra két év kihagyás után, hogy tökmindegy mi volt a háttér sztori, csak olvashassak már róluk. Egy dolog volt, amiért picit csalódott voltam, de azon hamar túltettem magam. Mondjuk a legnagyobb kedvencem a 3. marad és azért én remélem, hogy valamikor lesz még újabb Veron-kötet. (Azért bevallom, hogy én Mikszáthot is szeretem :)
VálaszTörlésEz a nem lettünk cimbik, hát ez istenkirály értékelése egy könyvnek! :D
Katacita, valaki mindig van, akinek épp nem tetszik :) Szerintem neked jobban bejön majd. :)
VálaszTörlésNima, köszi :)
Amadea, igen igazad van, nagyon jó meglátás arról, hogy mik nem jönnek be nekem. A magyar irodalom egy része is, egen, szegény klasszikusokat néha jól megtépázom, dehát ha egyszer ők is engem?! :) Én is megijedtem a könyv elején, pont ezekért, de aztán nem maradt meg az ijedtség, hiába került Veron nagy veszélybe. Szerintem jól látod, Kata írta azóta a fb-on is, hogy nem írhatja ugyanazt újra meg újra, és hogy ő is változik, és ez így van rendjén, csak benne van a pakliban, hogy ezekkel a "komfortzóna" változtatásokkal nem ugyanazt a kört fedi le mindig. Ez a komfortzóna jól beleragadt mindenki fejébe, úgy örülök, hogy felvetettem témának :) :)
Lobo, igen, árulkodó, amikor sokáig félreteszek valamit és lassan haladok. Belinkeltelek közben téged is, örülök, hogy szeretted :)
Ilweran, sejtettem, hogy ez lenne a kedvenc mondatod :D Köszi, örülök, és hát igen, nem tetszhet mindenkinek. :)
Zerge, akkor olvassad és iparkodjál, hogy végre a negyediknél tarts, mert addig nincs betyárkodás :D
Ez a falhozvágós-érfelvágós jelleg nagyon betokosodott a magyar irodalomba. Ami nem komoly, az nem is a kánon része, brr.
TörlésÉn örülök, hogy nem egy kaptafára írta meg a negyedik részt, mert az is jó tud lenni (Block nem szórakozik ilyesmivel, írt is vagy hatvan könyvet:D) mondjuk évente egyszer, de az írónak mennyire jó? Kényelmes meg biztos terep, de elhiszem, ha egy idő után unalmas és frusztráló lesz. Szerintem nem lenne szabad, hogy az olvasói igény ennyire megszorítsa a kreativitást, tömegcucc szaga lesz (pl. volt a Vámpírakadémia, ami itthon ment, de a spin-offja, ami ugyanabban a világban, csak más főszereplővel játszódik, már nem, de nem lehet a végtelenségig Rose és Dmitrij enyelgéséről olvasni, sztem hat rész bőven elég rá).
Pontosan, ahogy mondod. Szórakoztató könyvek nem is lehetnek benne a nagy elismertek közt..
TörlésIgazad van valahol, de akkoris sajnálom most ezt az irányváltást, mert speciel a Veron-világ olyan komfortos nekem, hirtelen kiszakítottak belőle. :)
Pl. Karinthyt nem sokat emlegették az egyetemen, Gárdonyi meg egyáltalán nem került szóba (holott ő nem kifejezetten vicces író, és általános iskolában amennyire nyomják, azt hittem, ez később is így lesz).
TörlésHát, sajnálom... nekem a második kötet volt egy kicsit döcögős, de sokáig nem jöttem rá, mi nem passzol, hát az, hogy a végére bezsúfolt események már egy másik regényt is kitöltöttek volna, meg olyan nagy volumenű (mint amikor a világot kell megmenteni) volt, ami nekem nem passzolt az addig lendülethez.
Amúgy becsülöm, hogy minden könyvnek úgy megmondod a magadét, a piedesztálon lévőkre gondolok főleg.:)) Én sokszor felhúzom magam, mert kb. mindig van olyan, aki megsértődik, nem igaz, hogy ezen az attitűdön még mindig nem jutottunk túl.
Érdekes, én azt hittem ott aztán mindenkit végigtanítanak, furcsa, és szomorú, hogy nem, és hogy pont őket így mellőzik.
TörlésA hegedűvel voltak gondjaim nekem is, sok volt a zárójeles mondat, a hosszú kacifántos mondatszerkesztés, és a sztori se volt olyan emlékezetes, de azért azt is szerettem.
Nem akarok olyat írni, ami nem igaz, szóval ha nem tetszett, hát nem tetszett, nem dőlök kardomba hogy épp Mikszáth-ról mondom-e vagy kortárs szerző könyvéről, és ha valaki megsértődik, hogy lehúzok egy klasszikust, az vessen magára, hogy egy blogbejegyzésen felidegesíti magát :D
Amúgy nem szeretem, ha valamire nem lehet rosszat mondani, mert úgy gondolja egy réteg, hogy piedesztálon a helye, ez hülyeség. De úgy látom egyetértünk benne. :)
Nikkincs, én is nagyon vártam, és szerettem volna többet olvasni konkrétan róluk, de akár Vékonyékról, Dujmovicsról, Annuskáról. Szerintem a következő epizód jobban fog tetszeni - ha lesz, remélem lesz, mert kritika ide vagy oda... azért kelleni fog az is... :)
VálaszTörlésSzegény Mikszáth forog miattam a sírjában... :)
Egyébként arany cimbikémnek "hívtam" olvasás közben - mármint magamban :D
arany cimbike, ez mekkora már.:))
Törlésez jo :)
VálaszTörlésHogy kell